A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Történelem - Orosz István: Hajdúföld és jobbágybirtok Szoboszlón a XVII. században
bizonnyal ezen az eredeti határon kell a részbirtokot jelentő Kis-Szoboszló pusztát is keresni. Az elnéptelenedett falu határának pontos lokalizálása érdekében rövid kitérőt kell tennünk egy, a XVIII. században még sajátosnak tekinthető növénykultúra, a kukorica elterjedésének megvizsgálására. A kukorica termelésének rendje az elterjedés kezdeti időszakában - ez Szoboszlón a XVIII. század második fele - a kendert és a dinnyét követte, azaz nem illeszkedett be a vetésforgásba, hanem a gabonaféléktől elkülönített szántóföldeken termelték. Ezeket a közösség által kijelölt földeket ugyanúgy kizárólag „tengeri alá osztották", mint korábban a dinnyének vagy kendernek szánt földeket, s addig használták egyfolytában, míg a kommunitás a határ más részén nem jelölte ki a „tengeri nyilasok" helyét. 20 A XVIII. század kilencvenes éveiben a tengeriföldek helye rendszerint a belső Kötelesen és a Tilalmastól elkülönített három, ún. Parasztok földjén és a Nyéki halma körül a belső legelőből feltört földön volt. 1790-ben a tanács a Parasztok földjét rendeli tengeriföldnek, 1797-ben szintén a Parasztok földjét és a Kötelest, 1799ben, 1800-ban, 1804-ben ugyanezeket „prédiális földek" megjelöléssel. 21 Néhány évvel később, 1807-ben arról kellett dönteni a tanácsban, hova lenne jobb tengerit vetni „az ugarokba-é, vagy pedig a most a Nép közt felosztott kötelesi és parasztok földjei praedialis pusztákra". 22 A döntés most nem érdekel bennünket, annál inkább a Parasztok földjeinek prédiális pusztaként említése, mert ez adja kezünkbe a megoldás kulcsát Kis-Szoboszló határát illetően. Eddigi tudomásunk szerint a XVIH-XIX. század fordulóján Szoboszló használatában két prédium volt. Köteles és Angyalháza. A korábban megszerzett puszták közül Sziget és Korpád határa már betagolódott az örökös földek közé s az ún. Nagy Tilalmas egyik részét alkotta. Miért nevezi a tanácsülési jegyzőkönyv Köteles (és az itt nem szereplő Angyalháza) mellett a parasztok földjeit is prédiális pusztának? Miért nem tud a „Parasztok földjei" prédiumról a szakirodalom? A kérdésre az egyetlen lehetséges válasz: azért, mert a három parasztok földje nem más, mint a kis-szoboszlói prédium. A feltételezést a Nagy Tilalmas közé ékelt és a Bek Pál térképén is jól megkülönböztethető három darab föld elnevezése is erősíti. Kis-Szoboszlót - amint láttuk - a XVII. században gyakran nevezték parasztfalunak, de még a XIX. században is hivatkoztak az egykori kis-szoboszlói beltelkek területére mint parasztfalura. Egészen kézenfekvő, hogy a parasztfalu külső földjeit „parasztok földjének" nevezzék. 2 ' Feltételezésünk szerint tehát a „Parasztok földje" és a „Kis-Szoboszló prédium" elnevezések azonos határrészre vonatkoztak, ugyanúgy, mint ahogy egykor Kis-Szoboszló és a Parasztfalu azonos települést jelentettek. A kétféle elnevezést Szoboszló lakói felváltva használták, hasonlóan más határrészek kettős nevéhez (Aranyszegi calcatura vagy Sőreföld osztás, Kútvölgyi vagy Kurvás osztás stb.). Megerősíti feltételezésünket a tanácsülési jegyzőkönyvek 1798-ból származó két bejegyzése. Az egyik szerint „meghatároztatott, hogy mivel a pusztákat summás költséggel kéntelen a Publicum tartani, most is a tengeri földektől, melyek a kötelesi és parasztok földjein vágynak, minden nyilastól minden birtokos a tavaji mód szerént 10-10 garasokat fizessen . . ."'-' Néhány lappal később, de ugyanebben az évben a tengeri földek felsorolásában a parasztok földje helyett Kis-Szoboszló szerepel, 2 ' ami csak úgy volt lehetséges, ha a három parasztok földjét nevezték Kis-Szoboszlónak is. 20 Szoboszlóéval teljesen megegyezett a debreceni kukoricatermelés rendszere. Vö. Zoltai Lajos: Tejtermékek és húsfélék vetélkedése a régi debreceni háztartásban (Debrecen, 1935) 8-9. 21 HBmL Hajdúszoboszló lt. V. A 402,/a Prot. 1790. 764. 1., 1797. 93. 1., 1799. 204. 1. 1800. 393. 1. 1804. 128. 1. 22 Uo. 1807. 262. 1. 23 Varga Gyula: szerint „a parasztok földje elnevezés inkább e földek előzményére utal, mint arra, hogy Szoboszlón lakó jobbágyi jogállású lakosok bírták volna." Varga i. m. 432. 24 HBmL Hajdúszoboszló lt. V. A 402/a Prot. 12. к. 1798. 283. 1. 25 Uo. 501. 1. 294
