A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra
sos rend szerint művelte a földjeit 1715-ben. 195 A szántóföld minőségileg nem volt nagyon jó, mert agyagos és a Sebes-Körös áradásainak nagyon kitett helyen feküdt. Szénájuk sással kevert, legelőjük elegendő volt. Tüzelőjük viszont nem volt, az uradalom engedélyével Okányból kapták, ami szükséges. Nekik is V2 malmuk volt csak, ennek jövedelme 10 forintot tett ki. Az 1720. évi összeírás fontos adata az, hogy a zsadányiak Fancsikán 106 és V2 köböl szántót bérelnek, valamint 70 kaszás rétet. 196 Harsány is kétnyomással művelte kevés földjét, 1715-ben. 19/ A talaj sok helyütt szikes, a termés alig 4 köblös volt. Hat ökörrel szántottak, mert igen kemény volt a talajuk. A Tamási pusztán is béreltek szántót. Rétjeik a Körös mellett voltak, jó legelők. 1720-ban már arról is olvashattunk az összeírásban, hogy a harsányi határ szűk. 198 Rétjük se igen volt, ezért aztán inkább csak legelő-gazdálkodást folytattak. Az uradalomtól béreltek kilencedért 114 köbölnyi szántót. Tüzelőjük kevés fűzfából telt ki. A Sebes-Körösön levő malomnak csak a fele volt az övék, fele a káptalané. A fél malomból évi 70 Ft és 35 dénár jövedelemre tettek szert. A kétnyomásos földművelés általánosnak mondható, mert Okányban is ez volt elfogadott 1720-ban. 199 Okány határát nagyon terméketlennek állították, mert a 2 ekényi földbe elvetett 1 köböl vetőmag 3 köblöt termett csak. Rétjük sincsen, mert a föld agyagos, bozóttal teli. Tüzelőjük tűzifa. Ráadásul még az áradásoknak is ki voltak téve. Geszten 1715-ben, egyedül a terület falvai közül, egynyomásúak voltak a szántók. 200 Ezeket is sokféle áradás veszélyeztette, ki voltak téve a Korhány, az Inánts és a Hollós patakok áradásainak. Sok helyt mocsaras is volt a határ. Emiatt aztán szántani alig tudtak. Rétjeik is mocsarasak voltak, szénájuk pedig sasos. Elegendő legelőjük se volt. Tüzelőjük tüskéből és némi fűzfából telt ki. 1720-ban sem volt sokkal vigasztalóbb a gesztiek helyzete. 201 Földjeiket ekkor már kétnyomásos rendszerben művelték. A két ekényi területre elvetett 1 köböl mag 3 és V2 köblöt termett. Ha a Korhány el nem árasztotta, rétjein jó széna termett. Legelőjük Attyáson és Begécsen volt. Ugyanezeken a helyeken kilencedért szántókat is béreltek, mintegy 155 köbölnyit. A termés itt is 3 és V2 köblös volt. Földjeik általában hat ökörrel voltak csak szánthatók. Termékeiket Váradra vitték értékesíteni. Malmuk nem volt, erdejük sem. Méhkerék esetében csak az 1720. évi összeírás ismeretes. 202 Ekkor a faluban mindössze nyolc család lakott. Egy 1728. évi összeírás már 15 családról tudott. 203 Ez a lassú benépesedés mutatja, hogy a község lakosai tervszerű telepítés nélkül, önmaguktól jöttek a Szalonta környéki román falvakból. A konszolidáció megteremtésével lehetőség nyílt a társadalmi fejlődésre. A társadalmi fejlődést - bármily furcsán hangzik is - a birtokos nemesség jobbágy ellenes tendenciájának érvényesülése jelezte. A XVIII. század közepe felé már nem volt kedves a jobbágy, mert kevésbé volt rá szükség, mint előzőleg. A meginduló majorsági gazdálkodás kibontakozását gátolták. Ezért azok a földesurak, akik át akartak térni a majorsági gazdálkodásra, azért háborgatták a jobbágyokat, hogy eltávozzanak, hogy a telkek felszabaduljanak, akik pedig nem akartak a majorsági gazdálkodás útjára lépni, azok jövedelmük fokozása érdekében követeltek mind többet és többet a jobbágyoktól. A jobbágyság „háborgatásának" eszközei voltak a szolgáltatások, a robot, az ajándékok említésén kívül a regulatiok, 204 és a még ennél is kegyetlenebb kibecsültetések. 20lJ A jobbágyság panaszaira, egyre elviselhetetlenebb sorsa javítására tör195 OL. Regnicol lvt. 1715. fasc. 159. Bihar m. 183. Zsadány. 196 OL. Regnicol. lvt. 1720. fasc. 177. Zsadány. Fancsika. 197 OL. Regnicol. lvt. 1715. fasc. 159. Bihar m. 158. Harsány. 198 OL. Regnicol. lvt. 1720. fasc. 177. Harsány. 199 OL. Regnicol. lvt. 1720. fasc. 177. Okány. 200 OL. Regnicol. lvt. 1715. fasc. 159. Bihar m. 177. Geszt. 201 OL. Regnicol. lvt. 1720. fasc. 177. Geszt. 202 OL. Regnicol. lvt. 1720. fasc. 177. Méhkerék. 203 OL. Conscripto Possessionis Méh-Kerék. No. 26. Com. Bihariensis No. 281. 204 Vö.: Varga János: Az úrbéres föld mennyiségének változása Bihar megyében az úrbérrendezés és 1836. között. Agrártörténelmi Szemle. II. évf. (1959) 1-4., 37-62. 205 Példának okáért idézünk egy kötegyáni kibecsültetést 1845-ből. „K Gyáni Lakos S. Fazekas István vagyonának Összeírása 's megbecsülése 's törvényes zár alá vétele. 421
