A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

14° Acarus Americamos. Hung. Skarlát bogár. Insectum Scarlatinum primo vere in apricis Hortorum se se ostentans. Joannes Földi mp. Med. Doctor et Inclyti Districtus Liberorum Oppidorum Hajdonicalium Physicus Ordinarius. XII. HBmL. IV. A. 502/b. 1797. Fasc. 1. №11. Tekintetes Nemes Kerület! Az alább írtnak ugyan Szent Mihály havában e folyó esztendőben a 20557-ik szám alatt a vízi büröknek mérgéről s orvosságairól költ kegyes parancsolat is által adódván a végre' hogy ezt és más mérges füveket a nemes városok határain megvizsgálván; azoknak termő helyeiről a jövő gyűlésre tudósítást tegyen: a tudósítás igy következik: 1. Ezen nevezeteknek: Cicuta virosa, vei aquatica, végül németül Wasserschierling, satb. szóról szóra való ilyen fordításai: vízi bürök, mérges bürök satb. minket megcsalnak és a mi figyelmetességünket az esmeretes mérges fűtől elvonván, azt más. Non ens-re függesztik. - Ez a fű minálunk a közönségesen úgy nevezett és sokaknál igen esmeretes Tsomorika, mely leginkább a posványos tokban, réteken és álló vizekben szokott teremni. Nem ezt adja elő ezen név alatt még Tsapó József is az ő Füves Kertjében az 50-ik szám alatt, ő is az idegenek előadási után eredvén. Hogy ez igazán a Tsomorika légyen, egyedül a Systematicusoknak jól leírt carakterjeikből és azoknak önön magával az úgynevezett Plánta val való egybevetéséből lehet igazán megtudni. A Systematicusok nem mind hosszas leírással élnek. Én tehát a Linnében nem található caractereket igyekeztem itt előadni. Ennek gyökere tavasszal és nyárban csomós és hasonlít a zeller gyökeréhez, ősszel és télben valamennyire megnyúlik, ha meg nem metszi az ember, mint a vereshagyma mellesleg gyűrűkre oszlik, és sárga, szagos nedvessége van. Szára vagy kórója csíkos, alól piros, mely 3-4 lábnyira felnő satb. Ebből készítették hajdan a régi görögök és rómaiak azt a nevezetes mérget, mellyel kivált a nagy embereket, mint Sokratest, Demosthenest e e,igen különös fájdalmak nélkül a más világra küldöttek. - De készítnek ebből ma is sokan gyilkos mérgeket, melyért kétséges, ha vájjon termő helyeiket inkább kimutassuk-e, vagy eltitkoljuk? Jobb inkább orvosságát kijelenteni, mely ezen kegyes Intimatum szerént: a téj, és minden kövér, nyálkás szerek, zsír, vaj stb. Ugyancsak én a mi vidékünkön ezt még csak két helyen találtam úgymint: közel Hadházhoz egy Téglási kis rétben és a Poroszlai tóban. De már két közelebb való esztendők alatt, ezen vizek kiszáradván, bennek a Tsomorika is elveszett. Nevezetes történet esett ezzel, ez előtt esztendővel egy közel való helységben. Egy nyáj juhot téli időben szénával éppen olyan rét aljon étettek, ahol az ilyen Tsomorikának torzsás gyökerei bőven találtattanak. Ezt a juhok még inkább rágták, mint a szénát (minthogy ezt édességének okáért különben is szeretik). De csakhamar kezdetiének is tőle számosan ledobbani és megdögleni. A juhász és a gazdák keresik ezen történetnek okát és a legszembetűnőbb környülállás szerént a szénára vetnek. Egy oláh asszony oda megyén és azt mondja, hogy a juhok megették a Métely torzsát és attól döglenek. Volt oly gondos ember, aki kitudakozta és megmutatta, melyik az a Métely torzsa? Egy döglött juhot azonnal felbontatván, a gyomrában azon kimutatott Métely torzsa megtaláltatott. Ebből többeket is ásván, énnekem is hoztak belőle tudakozásnak okáért, hogy micsoda gyökér lehet az? és én azonnal megesmértem, hogy az a Tsomorika. 2. Vagyon a mi határainkon és másutt is a lapályos, vizenyős helyeken, tók és rétek szélein egy neme a Béka virágnak. Ranunculus sceleratus. Németül: Giíthanensrus. Magyarul régi nevén: Istari, fordítás szerint: gonosz Béka virág. Ez igen erős, csípős plánta, de azért csak még sem Tsomorika. Erre ruházza Tsapó úr a Tsomorika nevet és tulajdonságokat, említett könyvében a 75-ik szám alatt. De még eddig sem ember, sem barom nem hallatott, akinek vagy melynek ez halált okozott volna, minthogy ezt a barom sem kedveili, az ember is, mint elvettetett, alávaló füvet nem illeti. Ez is találtatik minálunk a Poroszlóra menő vizenyős lapályon. 3. Vagyon még egy vízi plánta, Phellandrium aquaticum, régi magyar neve: Bösövény. Ezt is nevezik némelyek Cicuta palustrisnák, és ebből fordítva: Vízi Büröknek, satb. Ettől a lovak szélütésbe esnek. De a mi vidékeinken még ezt sehol nem láttam. Ez a vízi vagy mérges büröknek világosítása, melyről mindazonáltal a következő nyári napokban csak a nemes városoknak illendő kirendelt assistentiá.ja légyen: minden városoknak ha750