A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)
mai értékre átszámítva mintegy 19 dkg súlyú jégdarabok hullottak, igen sok kismadarat, gyengébb kis háziállatot elpusztítottak, sok embert megsebesítettek, az ablakokat és a házak zsindelyét betörték. A hajdúvárosok XVIII. századi időjárására vonatkozóan eddig csak Nánásra és Dorogra vonatkozóan van egy-egy szűkszavú adatunk: 1793. június 14-én este Nánáson nagy zivatar volt, a villám beleütött a templom tornyába, 1794 júliusában pedig Dorogon a nagy meleg miatt a kaszálók és vetések kiégtek. 252 A hajdúvárosokhoz közel eső Debrecenre 1792-1800 között már több feljegyzés van. így Auer János debreceni vaskereskedő 1760-ban megkezdett, majd halála után fia által folytatott naplójának 1793. június 14-i, 1794. május 25-i, 1795. február 1-i és 1800. évi bejegyzései, 253 valamint a Réthly Antal idézett munkájában közölt szórványos megfigyelések. A Debrecenre vonatkozóan rendelkezésünkre álló eddigi adatok néhány eltéréstől eltekintve, nagyban-egészben megegyeznek Földi meteorológiai megfigyeléseivel, ezért azokat - a földrajzi elhelyezkedésnél fogva - mindegyik hajdúvárosra érvényesnek tekinthetjük. Jelentései 1792 januártól-1795 július-december kivételével - 1800 december végéig havonként tartalmazzák észleléseit, amelyek nemcsak kiegészítik az eddigi hiányos feljegyzéseket, hanem összefüggő képet adnak a hat hajdúváros és környéke XVIII. század végi időjárásának alakulásáról. Ezért megfigyeléseit eredeti szöveggel a Függelékben közlöm. Földi János Hadházon orvosi hivatásának és természettudományi munkájának élt. Itt írta az 1793-ban megjelent Rövid kritika és rajzolat a magyar íüvésztudományról c. alapvető értekezését és az első rendszeres magyar nyelvű állattant: Az állatok országát. Még néhány levelet váltott Kazinczyval, az utolsót 1793. augusztus 12-én s ebben keményen megbírálta a széphalmi vezér Anakreon fordításait és verseit. Ezután teljesen elszigetelődött az irodalmi élettől. Ebben nemcsak Kazinczy sértődöttsége, hanem a politikai helyzet változása is közrejátszott. II. Lipót halála után, I. Ferenc a nyílt és könyörtelen reakció útjára lépett. Az egymást követő szigorú cenzori rendeletek lehetetlenné tették a haladó eszmék terjesztését, a bécsi udvar rendőrsége pedig az ország minden nagyobb városában - így az udvar szemében különösen gyanús Debrecenben is - kiépítette a titkos megfigyelő szolgálatot. A Martinovics-féle összeesküvés leleplezése után a terror még fokozódott. A folyóiratok megszűntek, a legkitűnőbb írók börtönbe kerültek, a szabadon maradtak hallgatásra kényszerültek. Betiltották a szabadkőműves páholyok működését is. Arra nincsenek megbízható adataink, hogy Földi tagja volt-e a szervezetnek, 1791. június 18-án Kazinczyhoz írt leveléből csak annyi bizonyos, hogy érdeklődött a szabadkőműves eszmék iránt: ,,Valami Freimaureri könyvre is Praenumeratio beszedőjének vagy téve, látom. Ezt is szeretném látni, azért a nálad magokat jelentőket neveljed nevemmel." 2 "'' E nyomasztó légkörnek és terhes hivatalának tudható be, hogy ezekben az években versírással, fordítással - egyébként sem volt igazi költői alkat és irodalmi kérdésekkel már nem foglalkozott. De hű maradt ahhoz a felfo252 Uo. 404. és 415. 253 Közli Balogh István-. Időjárási feljegyzések 1763-tól 1829-ig Debrecenben. In: Időjárás. A Meteorológiai Intézet és a Meteorológiai Társaság lapja. 56. évf. 1-4. sz. (1952) 118-120. 254 Kazinczy II. 379. sz. 726
