A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)
őmiatta nem volt kedve a munkához, hiszen élete végéig kitartóan dolgozott. Ezt éppen Hadházon írt művei bizonyítják. Weszprémi Juliánná férje halála után „nagyhamarsággal" hozzáment Kállaihoz? Tudjuk, hogy a házasságkötés 1808. július 12-én volt. A házasságkötéskor Kállai András a Mester utcában lakott, s élete végéig itt élt feleségével. Weszprémi Juliánná Szabó Györggyel kötött házasságakor költözött el innen ennek Német utcában levő házába/' 5 A Német utca a mostani Széchenyi utca 46 . A Mester utca olyan távolságban volt a Német utcától, hogy szomszédságról beszélni eleve nem lehet. Gagyhy Dénesnek nyilván nem voltak debreceni helyi ismeretei s a szomszédságot csak azért említette, hogy ezzel indokolhassa Kállai Andrásnénak Szabó Györggyel folytatott viszonyát, amire természetesen semmiféle bizonyíték nincs. Gagyhy cikkének minden sorát hiteles adatok döntik halomra! Gagyhy írásának megjelenése után - 1906. december 23-án - Mixich Lajos közzétette a Pesti Naplóban Földi János házassága с közleményét, amelyet azzal vezetett be, hogy a „minap" olvasott egy cikket a Pesti Naplóban Földi János házasságáról. Bár a cikk szerzőjét nem említi, nyilván Gagyhy Dénesről van szó. Az viszont feltűnő, hogy az „irodalomtörténész" Mixich készpénznek vette a novellánál egyébnek nem tekinthető „cikk" adatait. Ezek közül nem egyet átvett a Pesti Naplóban közzétett írásába, majd később megjelent Földi életrajzába is. 1910-ben adta ki Mixich Földi költeményeit, a korábbinál részletesebb életrajzzal. A két életrajz megírása közötti időben sem végzett önálló kutatást, mert az életrajzi adatok forrását szóról szóra úgy jelölte meg, mint 1905-ben. De most már Gagyhy Dénes cikkén felbuzdulva teljesen szabadjára engedte fantáziáját, a kronológiával sem sokat törődött és Földi házasságáról regényesen megható történetet kerekített ki. „Földi ezideig csak az élet töviseit ismerte: virág még nem termett számára. Egészen természetes tehát, hogy amikor mint kész ember elfoglalta szatmári orvosi állását, önkénytelenül is arra gondolt, hogy az előtte teljesen ismeretlen, csak elképzelt boldog otthont megszerezze, hogy családjának körében végre megpihenjen! Az is érthető, hogy ő, aki eddig csak irodalommal és tudománnyal foglalkozott, asszonyok leányok körében pedig keveset forgott, azokat nem ismerte. így történt, hogy Weszprémi István híres debreceni orvos leánya, Juliska, egy csapásra meghódítja. A tapasztalatlan és szerelmes Földi nem látja szíve választottjában a hiúságot, kacérságot, könnyelműséget. Még debreceni diák korában megszereti, de szerelmét bevallani nem meri, csak verset ír a képzelt boldogságról (Boldog óh ezerszer, Juliskához). Mikor aztán elfoglalja a szatmári orvosi állást, megkéri Juliska kezét, Juliska nem szereti, de igent mond, mert mindenáron asszony akar lenni. 1789 végén eljegyzi. 1790. április 14-én pedig feleségül veszi. . . Valószínűleg apósa segédkezett neki abban, hogy a hajdúkerületi főorvosi állást 1791. december 10-én elfoglalhatta ... Új állásának székhelye Hadház volt, közel Debrecenhez. . . Egy szerető feleség oldalán nagyon boldog lehetett volna. Földi örömmel viszi haza asszonyát. Azt hitte igazi feleséget kap .. . De nem így volt, mert az asszony csak azt várta, hogy asszony legyen, aztán elfordult az urától. És amennyi boldogságot várt házasságától, ugyanannyi, vagy talán több csalódást hozott neki boldogság helyett. .. Az ellentét alig egy havi együttlétük után kitör közöttük. Már 1791 májusában írja Kazinczynak: 'Meg ne házasodj, ha dolgozni akarsz! Hej, sokat szenvedtem már én Anakreon miatt!' Az asszonynak nem tetszett férje visszavonultsága, ő szórakozni, mulatni akart. Földi ki is fakad ellene (Egy kevély széphez. Idegen szépség). Felesége azonban - Csokonai 'trepida zelotypiának' nevezi - az ő szemrehányásait nem hallgatja meg, sőt amikor Hadházra költöznek, idejének legnagyobb részét a közeli Debrecenben tölti, nem gondolva arra, hogy férjének örömökben addig amúgy is szegény életét szerencsétlenné teszi, nem törődve azzal a fájdalommal, amelyet férjének feslett életével okozott! Földi pedig - mit is tehetett volna egyebet - beletemetkezett a természettudományba. El-eljárt barátaihoz és be45 HBmL. Debrecen városi tanács iratai. IV. A. 1011/z. 7. csomó 1803. sz. Szabó György végrendeletének iratai között lásd az 1826. dec. 31-i keltezésűt. 46 Sápi Lajos: Debrecen település- és építéstörténete (Debrecen, 1972) 9. 658
