A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

Messze került a szellemi élet központjától. A posta lassan jár Szatmárra, onnan meg senki sem megy Pestre. Könyvekhez is nehezen jut, mert a város „bőrön és kaptán kívül minden commercium nélkül való hely"

1

'', ide „az új dolgoknak lassú fényjelei az áfiovdol emberek közzé későre is alig érkezhetnek".

18 Fizetése is igen kevés. „Én magam alig tengetem életemet esztendei csekély fizetésemmel. Ez hátráltatja velem sok szép szándékimat és igyekezetimet"

19 - panaszolja Kazinczynak. Pedig telve van az alkotás vágyával. Ö is azt vallja, hogy a felvilágosodásnak nemzeti szempontból legfontosabb kérdése a magyar nyelv kiművelése, irodalmi és tudományos gondolatok közlésére alkalmassá tétele. Szinte ünnepélyes fogadalomként hat, ahogy munkásságának alaptételét megfogalmazta: „Nekem Haza Nyelvem bálványom".

20 Alig foglalta el Szatmáron orvosi állását, egy életre szóló tervet készít: „A Grammatikában, a Poesisben, az egész magyar nyelvben, talán még zabolázni kellene igyekezetemet. Még a História Naturálisban, a Magyar Botanikában és az egész Orvosi Tudományban különös elkezdett Gyűjteményeim vágynák. Adnák a kegyelmes végzések, hogy mindezeket valaha fel takart csűrében együtt láthatnám."

2

^ (Kiemelés az eredetiben.) A magyar tudomány nagy vesztesége, hogy kitűzött céljait - rövidre szabott élete miatt - nem valósíthatta meg. Kiadatlan kéziratai, tudományos jegyzetei és levelezése mindmáig lappanganak, ha az idők viharaiban meg nem semmisültek. Ezek pedig mélyebb bepillantást engednének alkotó műhelyébe és esetleg fényt derítenének életének ismeretlen mozzanataira is. Szatmáron idejének legnagyobb részét orvosi munkája kötötte le. Szabad idejében verseket írt, fordított s egyre elmélyültebben foglalkozott verselméleti kérdésekkel. Kazinczyhez írt, tanulmányoknak beillő leveleiben sorra fejti ki verstani és helyesírási nézeteit. 1789 augusztusában „a hangmértékes poesis reguláin"'

12 dolgozik, amint ezt befejezte, hozzákezdett az Orthographia sistematikus, „mintegy methodo mathematice"

27

' megírásához. 1790-ben ezzel el is készült. Irt a „Füv'észtudományról hosszú oktató levelet egy füvész társá"nak, „melyben annak minden íundamentoma le vagyon téve. Ezt szép volna közönségessé tenni"

1

'

1 - írta Kazinczynak. Valószínűleg ez volt az alapja 1793ban megjelent Rövid kritika és rajzolat a magyar füv észtudományról с könyvének. 1790 júniusától már a Hadi és más nevezetes történetek által magyar nyelvtankönyv megírására hirdetett pályázatra készíti munkáját. Terjedelmes pályaművét december végére megírta, és elküldte Bécsbe. A megfeszített munka igen megviselte. „Csak a tisztán leírása, melyet elküldöttem, november 1-ső napjától fogva december közepéig tartott és így másfél hónapig. Egyszóval mind öszve ennyi rágódást, ennyi sok írást, éppen csak fél esztendő alatt cselekedtem. Ez az oka, hogy a kezem is nagyon megnehezedett és az írásom megromlott az ólta"

25 - írja Kazinczynak. Ismeretes, hogy Kazinczynak is tetsző művével

26 - amely úttörő érdemű verstani rendszerezést is tartalmaz - a pá17 Uo. I. 239. 18 Uo. II. 377. 19 Uo. II. 364. 20 Uo. I. 174. 21 Uo. 22 Uo. I. 239. 23 Uo. 24 Uo. II. 317. 25 Uo. II. 378. 26 Uo. 651