A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

Nagy Sándor Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez) Bán Imre joggal állapította meg, hogy „Mixich Lajos 1910-ben készült életrajzi vázlata

1 körülbelül az utolsó szó, amelyet a kutatás biográfiai vonatkozásban kimondott, sem Gulyás Károly, sem Nagy Sándor,

2 nyelvtudományi munkásságának méltatói, sem a róla megemlékező alkalmi cikkek írói nem adtak új adalékokat Földi emberi és tudós arcképének kiegészítéséhez."^ A Földi életével és munkásságával foglalkozó szerzők belenyugodtak abba, hogy életének utolsó tíz esztendejéről szinte semmit sem tudunk. Orvosi működéséről is mindössze annyit, hogy 1795 karácsony táján Ángyán János debreceni egyházi és pedagógiai írót'

1 a „forró-hidegláz"-hói meggyógyította. Az újonnan felkutatott forrásokból azonban fény derül arra a magas színvonalú orvosi és természettudományi munkásságra, amelyet Földi a hajdúkerületben végzett és arra az elviselhetetlen helyzetre, amelyet „nyomorult" hadházi lakása okozott s akadályozta tudományos tervei megvalósításában. A XVIII. század végének e jelentős tudósa számára a nyugodt munka elemi feltételei sem voltak meg. De hiába kért, könyörgött, alázkodott lakásának javításáért, alig történt valami. Minden intézkedéshez előzetes vizsgálatra, közgyűlési határozatra volt szükség. Ennek meghozatala pedig sokszor hónapokba telt, a helytartótanács szigorú pénzügyi rendelkezései miatt a hajdúkerület keze is kötve volt. A törékeny testű Földi egyre nehezebben viselte a megpróbáltatásokat, az akkor még gyógyíthatatlan tüdővész is mindjobban elhatalmasodott rajta, aligha lehet hát csodálkozni, hogy amikor nem sokkal halála előtt végigtekintett küzdelmes életén, sírversében keserűen ezt írta: „Uly rövid tavasza volt ennek! De tóm, hibázok, az se volt!" A méltatok és alkalmi cikkek írói nemcsak új adalékokat nem adtak Földi emberi arcképéhez, hanem kritika nélkül elfogadták Mixich állításait, aki szerint Földi tragédiáját boldogtalan házassága, feleségének, Weszprémi Juliannának „feslett élete" okozta. Az irodalmi köztudatban ma is ez a kép él. 1 Mixich Lajos: Földi János költeményei (Budapest, 1910) RMK. 25. Uő.: Földi János (Budapest, 1905). 2 Nem azonos e tanulmány szerzőjével. 3 Bán Imre: Adalékok Földi János életrajzához. Irodalomtörténeti Közlemények. LXI. évf. (1957/262-272.) 4 Ángyán János (1768-1846) író. A debreceni kollégiumban tanult. Több helyen lelkészkedett. Kisebb dolgozatai folyóiratokban jelentek meg. Lásd: Magyar Irodalmi Lexikon I. (Budapest, 1963) 35. 647