A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága

Puky múlt század végi jegyzetei óta a Csokonai-filológia óriásit fejlődött, s éppen ezért jegyzetei Csokonai életrajzához alig adnak újabb adatokat, legfeljebb felhívják néhány elfelejtett, korábban már publikált írásra a figyelmet. Jegyzetei azért értékesek, mert ő volt az első, aki ennek a barátságnak a történetét, annak adatait összegyűjtötte. Fel nem dolgozta, ez azonban - úgy hiszem - nem is volt célja, hiszen mindez csak kicsiny része családtörténeti kutatásainak. Feltárta azokat az adatokat is, amelyek a szakirodalomban rejtőztek a költő és Puky kapcsolatáról. Átlapozta Kazinczy levelezését, kutatott levéltárakban, s munkájával méltó emléket ő állított ennek a barátságnak. A családban élő hagyomány szerint - így mesélte el ezt Puky Franciska, Puky István második feleségétől született leánya a genealógusnak -, hogy a gesztelyi birtokos igen jó barátságban volt kiváló emberekkel. Lavotta a századforduló híres muzsikusa gyakran megfordult nála, s Lavottától kapott több kéziratos kottát. Ezeket Kóczán József, Puky veje Széchenyi titkárának, Taschernek ajándékozta. Nagyon jó barátságban volt Puky - szól a családi história - a híres költővel Csokonaival is: „. . . gyakran tartózkodott nála Gesztelyben (Zemplén); közeliben a kakki kertet együtt „anlegolták". A gesztelyi új kocsma épületre, mely a Puky Istváné volt, czégérül egy bádog kulacsot függesztettek fel, s ez alkalomból írta Csokonai híres versét a „Csikóbőrös kulacs"-hoz. Az épületet később más czélra alkalmazták; Fáni néném tehát a kulacsot levetette, s hogy emlékül megmaradjon, eltetette a padlásra." (3a-b)

95 Puky József ismeri azokat a leveleket, amelyeket Csokonai írt Puky Istvánhoz. Hármat ismer csak. Közülük az egyik Harsányi - Gulyás Csokonai-kötetében megjelent, Vargha Balázs azonban nem közölte.

96 Néhány adata meggondolandó Puky Józsefnek. Sorra másolja azokat a leveleket is, amelyeket Puky István írt Csokonainak. Ezeket természetesen ellátja eredeti keltezéssel. A levelek eredeti helyesírását megőrizte. Vargha Balázs a Csokonai emlékekben a 30. számú levelet nem tudta pontosan datálni.

97 Puky József azonban ugyanezt egészen pontosan és határozottan 1801. január 10-i dátummal látta el.

98 Miből adódhat Vargha Balázs által közölt levél kelethiánya, illetve Puky József határozottsága? Az eredeti kéziratot nem volt módomban megtekinteni, az a véleményem azonban, hogy Puky József korábban látva ezt a levelet, esetleg még felfedezhetett ezen vagy esetleg az azóta kallódó borítékon dátumot. Puky minden forrásjelzete, keltezése igen megbízható, munkamódszere és ránk maradt jegyzetei egy magas szintű, jól képzett kutatóról árulkodnak. Alig valószínű, hogy valótlan adatot írt volna be jegyzetébe. Állítása annál inkább elfogadható, mert a keltezetlen levelet Vargha Balázs erre az időre teszi., Valamit megőrzött Puky József a Csokonai életéhez kapcsolódó legendák közül. Helyesebben szólva, ezeket a legendákat bizonyára szájhagyomány útján Vay Sándor gyűjthette össze, Puky csak az ő cikkét, a lapkivágatot őrizte meg. A legenda így szól: 95 Puky József családtörténeti jegyzetei, nr. 4. 3a. A Puky-család levéltára. OL P 1804. 6., téka 7. tétel. 96 Vö.: Puky József családtörténeti jegyzetei. Jegyzék, nr. 24. 24a. Csokonai levelei Puky -Istvánhoz, A Puky-család levéltára. OL P 1804. 6. téka 7. tétel. Vö.: még itt: 21. jegyzet 97 Vö.: Vargha Balázs: Csokonai emlékek, nr. 30. 89. Helyesebben szólva csak feltételesen datálta: [Tiszaigar, 1801. január 18 előtt.] „влод 98 Vö.: Puky József családtörténeti jegyzetei. Jegyzék, nr. 37. 33a. Puky István jlevele Csokonai Vitéz Mihályhoz. A Puky-család levéltára. OL P 1804. 6. téka 7. téteké ; 41 Déri Múzeum Évkönyve 641