A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága

lyen Kóczán Miklósnak, Puky egyik unokájának összesen 873 hold, Taktaszadán 340 hold volt a tulajdonában, a hernádkaki földet, amely összesen 203 holdat tett

71 ki, valamint a tarcali 133 holdnyi területet Puky leánya Kóczán József né birtokolta. Ezek a birtoktestek minden valószínűség szerint korábban Puky István birtokában voltak, s ez összesen 1549 katasztrális hold. Ez a számítás úgy hiszem elegendőképpen példázza, hogy Puky István nem tartozott a szegényebb középnemesek közé, s a birtokaiból befolyt jövedelme elegendő volt neki ahhoz, hogy Csokonait akár többször is vendégül lássa, anyagilag ellássa tapolcai, diósgyőri gyógykúrája idején. A család genealógusa egyébként Puky Istvánt a gazdag emberek között tartja nyilván, aki József kártyaadósságát ki tudta volna fizetni.

72 A Darvas-család Ongán, a község határában 1706 hold földet birtokolt. Nyilvánvaló, hogy ebből is volt a családnak annyi jövedelme, amelyből a szegény poétát el tudták látni akár hosszabb ideig is.'

3 Nem különb a helyzet a tiszaigari Székyekkel. Nekik a múlt század végén összesen 1033 hold különböző földingatlanuk, a Papszászoknak, akihez Csokonainak egy segélykérő levele is szól csak 465 hold volt.

74 így tehát a Széky-családnak is volt anyagi bázisa ahhoz, hogy vállalja a tehetséges költő, a családba bekerült Puky István barátjának pártfogolását. Most tehát már kapunk arra magyarázatot, hogy miért volt Csokonai Pukyval hol Tiszaigaron, hol Gesztelyben, hol Ongán. A „legigazabb és leghűségesebb SZÍVŰ barát", az Öt évvel fiatalabb Puky István az adatok szerint nem is vonakodott a poétára áldozni idejét, pénzét gondját. A család tulajdonában levő másfélezer hold jelenthetett volna Pukynak elegendő biztonságérzetet ahhoz, hogy a szegény debreceni chirurgus vagyontalan költőfiára ne figyeljen fel. Pukyt a birtokos gőg sohasem választotta el a poétától. A „leghűségesebb" és a „legigazibb szívű barát" volt, aki boldogan vitte magával tehetséges kollégáját mindenhová, ahol csak a Puky-, a Darvas- vagy a Széky-családnak valami kis fészke is volt. Puky István gyermekkorában egészen 1801-ig Tiszaigaron élt. Nagyapja, Széky Zsigmond nevelte. Sárospataki tanulmányairól csak 1795-ből tudunk. Gesztelyben táblabíró volt. A politikai életben részét nem vett, egy leveléből azonban azt sejtjük, hogy az iránt igen alaposan érdeklődött. 1826. augusztus 71 Vö.: Szontagh Albert-Baross Károly-Németh Józset: Magyarország földbirtokosai. (Budapest, 1893) 867, 874, 868. Fényes Elek: Geográphiai szótár (Pest, 1851) II. 46. nem ismeri Gesztelyen a Pukyakat. Vendé Aladár viszont ismeri a gesztelyi birtokosok között a nevüket. Vendé Aladár: Zemplén vármegye községei. In: Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely RT város. (Szerk.: Borovszky Samu, Budapest, é. n.) 140-141. 72 A Puky család levéltára. OL P 1804. 6. téka, 7. tétel. 73 Szontagh-Baross-Németh: i. m. 12-13. Vö.: még: NN: Abaúj-Torna vármegye és Kassa i. m. 298. Szerk.: Sziklay János-Borouszky Samu. 74 Vö.: FényesElek i. m. II. 129; a község történetében a Székyeknek és a Papszászoknak jelentős szerepük volt. Tiszaigaron gazdag könyvtárat létesítettek. Vö.: it). Reiszig Ede: Heves vármegye községei. In: Heves vármegye. (Szerk.: Borovszky Samu, Budapest, é. .n 83-84; Birtokaikról: Szontagh-Baross-Németh i. m. 209. 633