A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága

konai nem valamelyik három községben, hanem Hajdúböszörményben talál­kozott. Egyelőre nem is fejthető meg, hogy honnan kerültek ekkor mindhár­man Hajdúböszörménybe. A továbbiakban az imént felvetett kérdésekre sze­retnék választ keresni. A Puky család igen kiterjedt, szerteágazó família, a család egyik genea­lógusa szerint egészen az Árpád-házig vezethető vissza története. Bir­tokai tekintélyes része Borsodban, Abaújban és Tornában található. Házasodás révén igen sok, ma is közismert nemesi családdal kerültek vérségi kapcsolatba. Nagy Iván levezeti könyvében a Puky család családfáját;' 9 éppen Puky Istvánra vonatkozóan azonban semmit sem tud mondani. Az a szerencse, hogy Csoko­nai és Puky István kapcsolatát, annak emlékeit az egyik családtag összegyűj­tötte. A Pukyak közül ketten foglalkoztak családtörténettel: Puky Andor és Puky József. Az előbbit úgy tartja számon a megyei monográfia, mint a család országos hírú genealógusát/ 50 Puky Józsefet pedig valamelyest még az iroda­lomtörténet is ismeri, legalábbis Szinnyeinél igen részletes életrajzot találtunk róla. 61 Ez a Puky József igen alapos kutatással mindent összegyűjtött, ami a család történetéhez felhasználhatónak látszott. Egy meglehetősen gazdag Puky­levéltárat hozott létre, s a család tagjainak életrajzához összegyűjtötte a XVIII. század végén általánossá váló halotti versnyomtatványokat, s a még manapság is szokásos gyászjelentéseket. Helyet kaptak ebben a gyűjteményben birtok­iratok, periratok stb. Az összegyűjtött anyagot személyekre bontva, áttekint­hető rendszerben tárolta. Puky József halála után Puky Andor a család történetét, a család egyes tagjainak életrajzát, s az ehhez kapcsolódó gyűjteményt az Országos Levéltár­nak adta át, s ez ott meg is található. Puky József gyűjteményében csak nagy­jából tudta tisztázni Puky István életét ,amit azonban összegyűjtött, már az is nyereség a Csokonai-kutatás számára. A költő életrajza jócskán tele van feltá­ratlan területekkel, az ő levelei valamint a hozzá írott levelek adalékai alapján állt egybe a költő pályája. A Csokonai-életrajz kutatásának története során jócskán felmérhető, hogy ezek a feltáratlan területek egyre inkább feltöltőd­nek tartalommal, életrajzi adatokkal. Az életrajzot ezúttal most Csokonaival való kapcsolata tekintetében Puky oldaláról közelítettük meg, s eddig csak összegyűjtöttük azokat az adalékokat, amelyek a Csokonai-filológiában csak el­szórva találhatók meg. S mielőtt még az új levéltári adatok ismertetéséhez hoz­záfognánk, máris tisztázhatunk bizonyos kérdéseket. 59 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal (Pest, 1869) IX. 502-503. CG NN: Irodalom és könyvtárak Kassán. In: Magyarország vármegyéi és városai. I. Aba­új-Torna vármegye és Kassa. Szerk.: Sziklay János-Borovszky Samu. (Budapest, 1869) 190. 61 Puky József császári és királyi kamarás született 1854. január 30-án Gagybátorban. Pes­ten és Bécsben végzett jogi tanulmányokat. 1877-ben doktorált, 1876-ban a közmunka és közlekedési minisztériumban dolgozott, 1882-től egyre inkább emelkedik a társadalmi ranglétrán. 1896-ban takarékpénztári aligazgatóként ment nyugdíjba. Munkái: Kegye­let-Hangok (verseskötet) Arad, 1870; Moliere vígjátékai. Fordítások. (Budapest, 1887.) Vö.: Szinnyei József: A magyar írók élete és munkái XI. (Budapest) 212. 630

Next

/
Oldalképek
Tartalom