A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága

akkor bizonyára Puky fedezte a fürdőzés költségeit és a szállás gondját. Csokonai Festetics Györgynek is beszámol pihenéséről. Hol tartózkodhatott Csokonai e hossza kúra alatt? Nem elképzelhetetlen, hogy ekkor is Puky vendégszeretetét vette igénybe. Pukynak Miskolcon a régi piacon, azaz a mai Tanácsház téren volt a háza. Innen Tapolca is, Diósgyőr is csak néhány kilométerre fekszik.

28 Sem költséget ,sem különösebb fáradságot nem jelenthetett sem Csokonainak, sem Pukynak, hogy onnan naponta vagy ritkább időközökben kikocsizzanak. 1801. június 26. jónéhány hetet töltöttek el tehát együtt, s nagyon valószinű, hogy az 1801. évi tavaszi hosszas gyógykúra alatt is élvezhette a költő Puky barátságát. Még az ongai, aggteleki, regmeci, sárospataki nagy körút után is Tiszaigarra utazik, ahol „purizál és nyomtattat".

20 A debreceni vásárig tehát majdnem fél esztendőt együtt töltöttek. Az egyedül maradt édesanyának a halálon túl is hű barát, Puky két levelet küldött. Mindkettő arról tanúskodik, hogy Csokonai emlékezetét az utókor számára szeretné fenntartani. Kazinczy figyelmét már előzőleg felhívta Csokonai életrajzi adatainak összegyűjtésére. Javasolta, mert mint mondja: ,,a Következendő maradék gondatlansággal és háládatlansággal méltán vádolhat . . ."

30 Közölte azt is Kazinczyval, hogy Csokonai kéziratok vannak a birtokában. Kazinczy késve válaszolt erre a levélre, ezért fordult tehát Puky Csokonai édesanyjához. S hogy őt az utókor háládaatlansággal ne vádolja, a nála levő versek jegyzékét hozzá is csatolja leveléhez. A verslajtsrom megmaradt s ebből tudja a Csokonai-filológia, hogy melyek azok a versek, amelyek Pukynál születtek. Idecsatolta Puky visszaemlékezését Csokonairól. Ez az utóbbi azonban meglehetősen kurta-furcsa. Nem beszél ebben az emlékezésben költőbarátjával tett kirándulásairól, az együtt eltöltött napokról, inkább csak jellemzi barátját: ,,1795 Eszt[endő]ben a' Magyar Törvény tanulása kedvéért bé menvén S[áros)patakra, - megkértem Correpetitor társamnak. De természetes szabad gondolkodása, a' Haza törvényes szövevényeivel meg nem egyezhetett, - ezért-is kevéssé gyakorolta a közönséges letzkéket. . . A Barátok választásában, vigyázó - az azokkal való társalkodásban nyilt SZÍVŰ S' amibe hasznokra lehetett, mind maga, mind mások munkálkodása által, örömest telly esitette. A' Másokkal való társalkodásban nyájas, tréíás, és sok olvasásai mellett szerzett tudománya áltál elmés beszélgetései anynyira magához édesgették az azon időben törvény tanuló Ifjakat, hogy a tanulásiul üress órák, egyedül az vélle való társalkodásnak szenteltettek. Ezen iíjui, vig és szabad társalkodás, és á Hegyaljai kellemetes vidék, ólly tüzet és kedvet adtak Poetai képzelödéseinek, hogy a' mint gyakran emlegette, azontúl is az azon időben készült Darabjai, voltak előtte leg kedvesebbek. . . kivált képpen szerette az egyenes és tiszta gondolkodású Felebarátjait. . . Még a' meg eleme28 Puky-házáról lásd alább itt a 84. számú jegyzetet. 29 Csokonai levele Csokonai Józsefnének. Onga, 1801. július 19. „Én vásárig haza nem megyek, hanem Igaron púrizálok s nyomtattatok. Ha valami levelem van, a Puky István barátom levelével Kardszagon által lehet küldeni." Csokonai: MM II. 885. Vargha Balázs helyesen jegyzi meg, hogy Tiszaigaron aligha foglalkozhatott a költő nyomtattatással, hiszen ott nyomda nem volt. Vö.: Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály alkotásai és vallomásai tükrében. (Budapest, 1974.) 303. 30 Puky István levele Csokonai Józsefnének. Gesztely, 1805. augusztus 22. „Sajnálkozva értettem..., hogy a Te[kinte]tes Kazinczy Ferentz ur, mind eddig elhunyt barátom munkái iránt, az Asszonnyal nem értekezett." Vö.: Vargha Balázs: Csokonai emlékek. 218, 219. nr. 146. 147. 40 Déri Múzeum Évkönyve 625