A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

lálhatók. Szóltunk már Menyhárt József, Nagy Ferenc, Bánszky Tamás és Dobi Oláh István exlibriseiről. Mellettük Dienes János, Toroczkai Oszwald, Haranghy Jenő, Bal­lá László, Berki Irma, Nagy Sándor János, Várkonyi Károly pár darabja érdemel fi­gyelmet 89 . Részletesen kell szólnunk Gáborjáni, Vadász és Szoboszlai Mata János kis­grafikai tevékenységéről, hiszen tőlük őriz gyűjteményünk legtöbb és legszebb lapo­kat. Gáborjáni Szabó Kálmán a 20-as évektől készített alkalmi grafikákat. 1934-ben kiadott könyv jegy eiről így ír Lyka Károly előszavában: „Ő egyenest abból a sima fekete íoltból indul ki, amelyet neki a meg dolgozatlan íadúc kínál. Ez a íekete folt az alap, amelyből aztán a formákat kifejti. Valóban alap és nem háttér, könyvjegyei nem árnyékok és fények fokozataiból alakulnak ki, hanem ebből a fekete alapból és a be­lőle kimetszett foltokból.. . Ezért joggal mondhatjuk, hogy könyvjegyei telivér fa­metszet stílusúak." 90 Könyvjegyeinek tulajdonosai: Lyka Károly, Soó Rezső, több deb­receni művész és műpártoló. Kis felületen nagy tömörítő erővel jeleníti meg a könyv tulajdonosát és környezetét, jellemző tulajdonságait hangsúlyozva. Vadász Endre fa- és linómetszetú könyv jegyeket, főként azonban rézkarcúakat készített. Munkáit gondos­ság és biztos ízlés jellemzi, egyetlen lapján sem érezzük a megrendelő ízlésének kiszol­gálását, s ennek negatív hatását. Legszebbek az 1935-ben kiadott „Tíz rézkarc exlibri­se" darabjai. Rajtuk egyaránt csodáljuk a téri tömörítést, az aprólékos, finom rajzot, a nagy hangulati erőt. Alakjait általában tájban helyezi el, amint csodálják a termé­szetet, vagy - éppen ellenkezőleg - nem is figyelve arra, könyvükbe mélyednek el. Két lapján szobabelsőben jeleníti meg modelljeit: egyiken biedermeieres patika mé­lyén, másikon szerzetesi cellában. A táj, az épület elemei, tárgyai mind az ábrázolt jel­lemzését szolgálják apró rajzain. Szoboszlai Mata János sokoldalú tevékenységét csu­pán alkalmi grafikái és könyvjegyei reprezentálják gyűjteményünkben 91 . Barátainak, pártfogóinak (Békés Istvánnak, Soó Rezsőnek), családjának készített exlibrisein archai­záló szellem, gyakran történeti levegő, ódon hangulat uralkodik. Alakjai többnyire történelmi kosztümökbe öltözve ülnek, vagy tevékenykednek, homályos termekben, könyvek között, vagy elmélyülten gyönyörködnek a természetben. Az ábrázolt sze­mély, a környezetében lévő attribútumok, valamint a felirat stílusbeli egysége jellem­ző minden kisméretű lapjára. Kis felületen meg tudja valósítani a jellemző tulajdonsá­gok érvényesítését úgy, hogy nem mond le a dekorativitásról, s a betűk kalligráfiájá­ról. Minél inkább elkomorult körülötte a világ, annál régiesebb hangulatot teremtett tömör, súlyos, a feketék dominánsára épített fametszetein, alkalmi grafikáin, pl. 1943­as, 1944-es újévi köszöntőin. Az utóbbi években ismét több jele van annak Debrecenben, hogy széles körben ismertté vált a két világháború közti grafikai tevékenység. Különösen sokat tesz ezért az újjáalakult exlibrisgyűjtők, kisgrafika barátok köre. A deb­89 A debreceni kisgrafikai tevékenységről részletes irodalom áll rendelkezésre: a „Magyar Exlibris" folyóirat 1935. és 1936-os évfolyamainak minden cikke és híranyaga, valamint Soó i. m. és Menyhárt i. m. 90 A MEGE által 1934-ben kiadott, Gáborjáni 32 könyvjegyét és önarcképét tartalmazó könyv előszava. 91 A költő fametsző, filozófus, Mata János emlékét halála 30. évfordulóján (1974 őszén) kiállítással idézte a Déri Múzeum és az Írószövetség. Gyűjtőktől, az Iparművészeti Mú­zeumtól (a Soó Rezsó exlibris-ajándékból) kölcsönzött anyaggal mutattuk be Mata kép­zőművészeti tevékenységét. A kiállítás után özvegyétől megvásároltuk hagyatékát, eb­ben azonban elenyészően csekély a képzőművészeti tárgy (elsősorban könyveihez és al­kalmi grafikáihoz készített dúcok, valamint illusztrált könyvei). Részletes irodalom-, könyve 1965, 329. és 1971. 495.). 597

Next

/
Oldalképek
Tartalom