A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében
lálhatók. Szóltunk már Menyhárt József, Nagy Ferenc, Bánszky Tamás és Dobi Oláh István exlibriseiről. Mellettük Dienes János, Toroczkai Oszwald, Haranghy Jenő, Ballá László, Berki Irma, Nagy Sándor János, Várkonyi Károly pár darabja érdemel figyelmet 89 . Részletesen kell szólnunk Gáborjáni, Vadász és Szoboszlai Mata János kisgrafikai tevékenységéről, hiszen tőlük őriz gyűjteményünk legtöbb és legszebb lapokat. Gáborjáni Szabó Kálmán a 20-as évektől készített alkalmi grafikákat. 1934-ben kiadott könyv jegy eiről így ír Lyka Károly előszavában: „Ő egyenest abból a sima fekete íoltból indul ki, amelyet neki a meg dolgozatlan íadúc kínál. Ez a íekete folt az alap, amelyből aztán a formákat kifejti. Valóban alap és nem háttér, könyvjegyei nem árnyékok és fények fokozataiból alakulnak ki, hanem ebből a fekete alapból és a belőle kimetszett foltokból.. . Ezért joggal mondhatjuk, hogy könyvjegyei telivér fametszet stílusúak." 90 Könyvjegyeinek tulajdonosai: Lyka Károly, Soó Rezső, több debreceni művész és műpártoló. Kis felületen nagy tömörítő erővel jeleníti meg a könyv tulajdonosát és környezetét, jellemző tulajdonságait hangsúlyozva. Vadász Endre fa- és linómetszetú könyv jegyeket, főként azonban rézkarcúakat készített. Munkáit gondosság és biztos ízlés jellemzi, egyetlen lapján sem érezzük a megrendelő ízlésének kiszolgálását, s ennek negatív hatását. Legszebbek az 1935-ben kiadott „Tíz rézkarc exlibrise" darabjai. Rajtuk egyaránt csodáljuk a téri tömörítést, az aprólékos, finom rajzot, a nagy hangulati erőt. Alakjait általában tájban helyezi el, amint csodálják a természetet, vagy - éppen ellenkezőleg - nem is figyelve arra, könyvükbe mélyednek el. Két lapján szobabelsőben jeleníti meg modelljeit: egyiken biedermeieres patika mélyén, másikon szerzetesi cellában. A táj, az épület elemei, tárgyai mind az ábrázolt jellemzését szolgálják apró rajzain. Szoboszlai Mata János sokoldalú tevékenységét csupán alkalmi grafikái és könyvjegyei reprezentálják gyűjteményünkben 91 . Barátainak, pártfogóinak (Békés Istvánnak, Soó Rezsőnek), családjának készített exlibrisein archaizáló szellem, gyakran történeti levegő, ódon hangulat uralkodik. Alakjai többnyire történelmi kosztümökbe öltözve ülnek, vagy tevékenykednek, homályos termekben, könyvek között, vagy elmélyülten gyönyörködnek a természetben. Az ábrázolt személy, a környezetében lévő attribútumok, valamint a felirat stílusbeli egysége jellemző minden kisméretű lapjára. Kis felületen meg tudja valósítani a jellemző tulajdonságok érvényesítését úgy, hogy nem mond le a dekorativitásról, s a betűk kalligráfiájáról. Minél inkább elkomorult körülötte a világ, annál régiesebb hangulatot teremtett tömör, súlyos, a feketék dominánsára épített fametszetein, alkalmi grafikáin, pl. 1943as, 1944-es újévi köszöntőin. Az utóbbi években ismét több jele van annak Debrecenben, hogy széles körben ismertté vált a két világháború közti grafikai tevékenység. Különösen sokat tesz ezért az újjáalakult exlibrisgyűjtők, kisgrafika barátok köre. A deb89 A debreceni kisgrafikai tevékenységről részletes irodalom áll rendelkezésre: a „Magyar Exlibris" folyóirat 1935. és 1936-os évfolyamainak minden cikke és híranyaga, valamint Soó i. m. és Menyhárt i. m. 90 A MEGE által 1934-ben kiadott, Gáborjáni 32 könyvjegyét és önarcképét tartalmazó könyv előszava. 91 A költő fametsző, filozófus, Mata János emlékét halála 30. évfordulóján (1974 őszén) kiállítással idézte a Déri Múzeum és az Írószövetség. Gyűjtőktől, az Iparművészeti Múzeumtól (a Soó Rezsó exlibris-ajándékból) kölcsönzött anyaggal mutattuk be Mata képzőművészeti tevékenységét. A kiállítás után özvegyétől megvásároltuk hagyatékát, ebben azonban elenyészően csekély a képzőművészeti tárgy (elsősorban könyveihez és alkalmi grafikáihoz készített dúcok, valamint illusztrált könyvei). Részletes irodalom-, könyve 1965, 329. és 1971. 495.). 597
