A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Ötvös János: Mikepércs–Sáránd–Derecske szikeseinek bogárfaunája

Ötvös János Mikepércs — Sáránd — Derecske szikeseinek bogárfaunája Amikor magyar viszonylatban szikesekről beszélünk, önkéntelenül a Hortobágyra gondolunk. A fogalomtársításnak van is némi alapja, ugyanis a Hortobágy még napjainkban is a legklasszikusabb szikes terület. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy Hajdú-Biharban másfelé is találhatók szikesek ugyancsak bő mennyiségben - pl. a püspökladányi járás területének 30%-a művelésre alkalmatlan szikes. A bihari szikesek térbeli elhelyezkedése nagyjából a következő: Biharkeresztestől kisebb-nagyobb megszakításokkal egy szikes sáv húzódik Püspökladányig, ahol beleolvad a Hortobágyba, sőt kapcsolatba kerül a Sárrét szikeseivel is. Ennek a szikes sávnak van egy mellékága, mely Biharkeresztestől Hencida, Konyár, Derecske, Sáránd, Mikepércs vonalán csaknem Debrecenig nyúlik. Berettyóújfalutól kiindulva egy másik oldalág Zsáka, Fúrta, Darvas vonalán a Körös mentéig terjed. Ezek a szikesek eredet, szerkezet és tulajdonság tekintetében azonosak a Hortobággyal. A hortobágyi szikeseket jól ismerjük, a bihari szikesekről azonban csak elszórt adataink vannak. A vidék eredete, talaja és klímaviszonyai aránylag jól ismertek, élővilágából a növénytakaró valamelyest ismert, állatvilágából már csak adataink vannak. Több évi rendszeres munkával a bihari szikesek élővilágából a bogárfaunát szeretném feltárni. Figyelembe véve a feldolgozandó terület nagyságát, a kutatómunkát kisebb részekre osztottam. Egy-egy kisebb rész kutatási eredményeiről dolgozatban számolok be, a munka befejeztével pedig egy nagyobb összegező tanulmányt készítek. Első alkalommal Mikepércs-Sáránd-Derecske szikeseit ismertetem. 1. A kutatási tér rövid ismertetése Debrecentől délre kb. 3-4 km-re, a Szepes nevű részen, mezőgazdasági művelés alatt álló földeken már foltokban szikes területek láthatók. A szikesek gyakorisága és nagysága Mikepércs és Sáránd alatt egyre tekintélyesebbek lesznek, Derecske környékén már hatalmas összefüggő szikeseket is találunk. Ezeket a szikeseket látva, felvetődik a kérdés: hogyan jöttek ezek létre? Kutatási területünk a Berettyó és a Körös menti síkság szélén fekszik. A Berettyó-Körös menti síkság környezetétől valamivel mélyebben fekvő teknő, melyet a magasabb térszintű Nyírség és Hajdúhát, a Tisza-Maros köze és az Erdélyi-középhegység pereme határol. Az árvízszabályozás és csatornázási 5