A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében
palotája", „Konstantinápoly"), Tichy Kálmán, Tardos-Taussig Ármin egy-egy rézkarcaquatint-jét. Bevon-Gyula töreifeeTiy, érzékeny rajzú, de monumentális hatású „Olajfák" c. rézkarcát őrzi a múzeum. Zádor István sokat reprodukált, sűrű vonalhálózattal karcolt „Rembrandt háza", valamint festőibb hatású vernis-mou eljárással készült hortobágyi és szolnoki részletei egy-egy példánya is múzeumunk tulajdona. Szinte szénrajzszerúen elmosódott hatása van „Komp a Tiszán" с vernis-mou karcának, amelynek jobboldali erőteljes tömegét (táji részlet dombbal, házzal) a baloldal tiszta, légies égboltjának fehérsége ellensúlyozza. Gy. Sándor József Millet hatását tükröző, szociális érzékenységű lapjai szecessziós vonalvezetéssel készült, változatos maratású, mélybarna és bársonyos fekete tónusú lapok. A második generáció főbb képviselőitől nagyobb mennyiségű anyag áll rendelkezésünkre: Kaveczky Zoltán, Haranghy Jenő vedutái; Blattner Géza pásztor jelenete, valamint a legjelentősebb magyar rézkarcolók kisebb-nagyobb kollekciója. Varga Nándor Lajos a rézkarc legjelesebb, európai hírű magyar mestere, a téma elméleti írója, 32 a Képzőművészeti Főiskola tanára, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete elnöke. Múzeumunkban levő rézkarcai kivétel nélkül figurális tájképek. Erősebb-gyengébb vonalhálózattal azonban olyan fény-árnyékbeli értékkülönbségeket tud ezeken teremteni, amelyekkel más-más hangulati hatást ér el a mondanivalónak megfelelően. Apró alakokkal benépesített „Hinta" с remekművén - bár hangsúlyozza a természet hatalmasságát - az ember és a táj összeforrottsága, panteisztikus szemlélet érződik, éppúgy, mint Szőnyinél. A „Hinta" légiességével szemben fojtottság, túlfűtöttség jelentkezik mitologikus-biblikus témájú karcain („Krisztus és Magdolna", „Nőrablás"). Az ember és a táj viszonya új színezetet kap gomolygó, kötegekből álló, sötét foltjai révén (ez vonatkozik „Este" с hidegtű karcára is). Munkaábrázolásain - elsősorban a „Vízhordó lány"-on - elnagyolja a tájrészletet, csak az alak monumentális hatására koncentrál az előtérbe hozással, erőteljességével, fénybe állításával. Míg karcain a vonalasság, kis méretű mezzotint „Női fej"-én a festőiség uralkodik. Az arcnak derengő szépséget, lágyságot ad a finoman szórt fényhatás. Varga Nándor Lajos, a vonal talán legnagyobb XX. századi magyar művésze, s bizonyosan a technikák legjobb ismerője csak grafikával foglalkozott. Hozzá hasonló színvonalú grafikai munkásságot fejtett ki századunk két nagy festőzsenije, Derkovits és Szőnyi. Festményük ugyan nincs gyűjteményünkben, de metszeteik, karcaik alapján képet alkothatunk művészetükről. Derkouits Gyula viszonylag későn, a 20-as évek elején kezdett el rézkarcolással foglalkozni. 1923-as „Öcsém ravatalon" és „Temetés" с karca - mint ismeretes - személyes, családi élményéből fakadt, de összefüggött általánosabb, politikai aktualitással is. 33 Mindkét karcán átlós szerkesztést alkalmaz, ezzel feszültséget és monumentális hatást teremt a kis méret ellenére. Az „Öcsém ravatalon" karcán az égő gyertya ,,a szellemi sugárzás glóriájával veszi körül" a fejet. 1927-es „Asztalos"-a erőteljes alakját beborítja, abroncsolja a feje fölé emelt asztal, s a ,,belőle alkotott kockaforma az embert egy olyan jelképes keretbe zárja, amelyben már nem rabszolga, hanem küzdőtél": Ví Derkovits öntudatosodásának fontos mutatója tehát e grafika, éppúgy, mint ezekben az években készített festményei. 1927-ben a Shilling-féle Magyar Rézkarcoló Műhelyben bemutatta a „Temetés"-t és az „Öcsém ravatalon" címűt, egész anyaga szép méltatást kapott. 30 Karcai ettől kezdve állandó résztvevői lettek a magyar és külföldi kiállításoknak. 36 32 Munkái: A rézkarc (1935), A rézmetszet (1938), A fametszet (1940), A vonalművészet (1941), valamint A képzőművészetek iskolája (1941) fejezete. 33 Derkovits e müveiről hatalmas irodalom áll rendelkezésre, ezért nem terjed ki részletekre dolgozatunk. Legteljesebb (és minden addigi irodalomra hivatkozó) Körner Éva monográfiája (Budapest, 1968). 34 Idézet Korner monográfiájából, 87. és 176. 35 Fónagy Béla (Nyugat, 1928. I. 474). 36 A Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete clevelandi kiállításán szereplő egyik rézkarcát megvásárolta a clevelandi múzeum. 569