A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében
szagos grafikai kiállítását követte. Szőnyi István tizenegy rézkarca és két rajza, Varga Nándor Lajos karcai, mezzotint-jei, Zádor István vernis-mou eljárással készített karcai, Gy. Sándor József, Toroczkai Oszwald, Beron Gyula, Bánszky Tamás, Vadász Endre, Dobi Oláh, G. Szabó Kálmán fametszetei, karcai, valamint Tar Zoltán, Nagy Sándor János, Ballá László szabad rajzai kerültek a képzőművészeti gyűjteménybe. Az 1945-1965 közti gyűjtőszakaszt a szélsőségek jellemezték. Igen kvalitásos darabok kerültek be a minisztérium vagy a Múzeumok Országos Központja jóvoltából, ajándékaként, s ugyanakkor periferikus, jelentéktelen vagy ma már (ideológiai okokból) túlhaladott, túlzottan korukhoz kötődő sematikus művek. Ez vonatkozik a debreceni művészek erőltetett tematikus rajzaira, valamint a politikai karikatúrákra {Erdei Sándor, Szlovák György, KassovitzKaján stb. rajzaira). Igen későn, 1949-ben kerültek az első Holló-rajzók a múzeum tulajdonába, ezt követve, 1952-ben egy ritka rézkarca. 1951-ben és 1952ben az MMOK ajándékaként Derkovits Gyula „1514" с fametszetsorozatát és „Asztalos", valamint „Temetés" с karcát vették leltárba, ezt egészítették ki 1957-ben az „Öcsém ravatalon" cíművel. Az I. Magyar Képzőművészeti Kiállításról vette meg a múzeumi központ a Déri Múzeum számára Nagy István Öregasszony с krétarajzát és Kohón György öt tus- és tollrajzát, G. Szabó Kálmán 1955-ös Fényes Adolf Terem-beli kiállításáról három grafikáját. A múzeum vétele volt László Gyula Medgyessy-portréja, s 1954-ben a debreceni grafikusok pár szép darabja, így Veress Géza „Kordélyos lófej"-e és Senyéi Oláh István 1925-ös „Búcsúzók" с rézkarca. 23 1956-ban jelentős régi metszetanyaggal együtt XX. századi kollekció is került a múzeumba. A Greiner-hagyatékból 2 '' elsősorban debreceni grafikusok munkái, valamint Kaveczky Zoltán karcai kerültek leltározásra. 1957-ben vásárolták Holló László, Gábor jani. Nagy Sándor János grafikáit, s Félegyházi László máig is egyetlen, múzeumunkban levő ceruzarajzát. 1961-ig tovább bővítették a debreceni grafikusok anyagát (elsősorban Bánszky Tamás, Dobi Oláh, Menyhárt József munkáival). Ekkor vették meg Molnár C. Pál két korai fametszetét, Gábor jani 1924-1930 közti működésének pár szép darabját. 1960-ban a debreceni születésű Blattner Géza kiállítását rendezte meg a Déri Múzeum. Ezt követően a művész ajándékaként került leltárba „Pásztorok" с groteszk, karikírozó hatású hidegtű karca. Az 1961-es jubileumi ünnepségek keretében díszalbum jelent meg „Debrecen 600 éve város" címmel. Ebben Móré Mihály, Feledy Gyula rézkarcai, Konstantin László rézkarc-aquatint karcai és Menyhárt József fametszete, összesen tizenhárom lap foglalta össze városunk történetének legjelentősebb állomásait. Ugyancsak a jubileum keretében jelent meg Menyhárt József fametszeteinek albuma, ezekből a múzeum képzőművészeti osztálya egy-egy példányt leltározott. A hatvanas évektől kezdődően ismét előtérbe került a grafika gyűjtése a Déri Múzeumban. Összefügg ez a rajzok, metszetek viszonylagos olcsóságával, a könnyen tárolhatósággal, a múzeumi munkatársak feldolgozó tevékenységé23 Ennek lemeze is a múzeumba került. Egy darabja e rézkarc a Művészház által készített, 1925-ben 50 pl-ban megjelent debreceni grafikai albumnak. 24 Greiner Mihály debreceni tanár, műgyűjtő volt. Halála után jelentős képző-iparművészeti gyűjtemény jutott a múzeumba. 567
