A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós művészi indulása
akartak felfedezni. Az őstehetség névvel csak azokat a parasztokat illették, akiknek nem volt részük művészeti nevelésben.« Az általa közölt „névsorban 0 csak olyanok szerepelnek, akik nem voltak valamely művészeti szakiskolának növendékei." S ebben Káplárt nem szerepelteti, mert ő tudott - a tájékozatlanokkal vagy a tényeket elferdítőkkel szemben - Káplár főiskolai tanulmányairól, mestereiről. A Művészet hasábjain búcsúzik az elhunytak között Káplártól, mert Lyka Károly 8 '' nemcsak a modern, haladó szellemű piktúra népszerűsítője, hanem az igazság szószólója: »Az utóbbi években sokat emlegették Káplár Miklós nevét, mint „őstehetséget", pedig hát éppen olyan akadémiai tanulmányokat végzett, mint minden más festő. Az igaz, hogy nehezen küzdötte föl magát, míg a csikósbojtár sorból eljutott a kiállító művészek sorába. [. . . ] Koratavasz, Holdvilágos éjszaka a pusztán (22. kép). Hajnali út a hídi vásárra с képei legjobb művei közé tartoznak.« Káplár művészetéről véleményét kérve: akkor, kilenc évtizedének terhével sem késlekedett saját kezűleg aláírt válaszával: 8 ' „. . . becsületes törekvésű tehetség. Annyi bizonyos, hogy feltétlenül helyet kivan szülővárosa múzeumában." Az őstehetség kérdés Szőnyi István festőművész könyvében 80 is helyet kapott: „Többeket személyesen is ismertem s főként sok munkájukat láttam. [. . . ] Tehetségük felőrlődött abban a meddő küzdelemben, hogy hazulról hozott sajátos látásukat összeegyeztessék az önkéntelenül magasabbrendűnek és ezért részükről is követendőnek érzett, a városban megismert művészi kultúrával." Szőnyi éleslátását talán legjobban a Káplár hatására mozduló, tehetséges Győri Elek festőművész életének azok az évei igazolják, mikor önerejéből elért, megérdemelt sikerei után a 30-as évek végén beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Egy évfolyamba kerültünk. Kevés barátjának is fájt, ahogy kereste önmagát. . . Káplár Miklós indulása éveinek számos tanulsága közül már most, arra is rá kell mutatnunk: az idejében tanulás lehetőségéhez nem jutott ember leírhatatlan küzdelmes, vargabetűkkel tűzdelt életre kényszerül még akkor is, ha kitartása, kivételes tehetsége mellett lángeszű barátokra talál és önzetlen támogatásukat igényelheti. A művészete körül támadt, megjegesedett félreértések egyik eredményes tisztázója 87 a művész emlékkiállításán többek közt azt is hangsúlyozta: „ . . . Káplár a festészetben a Hortobágy bemutatásával valami olyanfélét alkotott, mint Petőfi a János vitéz-zel az irodalomban. De nyomban hozzátehetjük, hogy művészetéből hiányzik a Nemzeti dal, A mágnásokhoz с versek festői párhuzama." 83 Lyka Károly: uo. 94. 84 Lyka Károly: Káplár Miklós. Magyar Művészet (Főszerk.: Majovszky P.) XI. 1935. 5. 129-160. p. Tárgymutató III. p. In memóriám 160. 85 Lyka Károly levele Masits Lászlóhoz. Részlet. (Budapest, 1961. márc. 20.) 86 Szőnyi István: Kép. Megjegyzések a művészetről. Dr. Vájna és Bokor (Bp., 1943) 44., 85. 87 Marjai Márton megnyitóbeszédéből Káplár Miklós Emlékkiállításán. (Hajdúböszörmény, 1960. nov. 20. Hajdúsági Múzeum.) 559
