A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós művészi indulása

azonosak méltatlan ellenfeleik is. Támadásaiknak Káplár még nagy mesterénél is alkalmasabb célnak látszott. Életük az újítók drámaian felemelő sorsához hasonlóan alakult. Káplárnak a haladó erők nagyjaihoz ösztönös vonzódása, társulása a látszólagos előnyök helyett mindinkább hátránnyal járt. ,,Ki kell tartani minden lekicsinylés, rosszakarat meg mellőzések ellenére! Pedig nekem az utóbbiból mindig bőven jutott." - hirdette Medgyessy.

1

'

1 Példájából Káplár'

0 is erőt meríthetett: „ . . . megmutatjuk azt, hogy az igazi magyar művészet mégis a legmagyarabb városból Debrecenből a Hortobágyról indult ki. Ennek nagy ára lesz mindenesetre, de nem baj megcsináljuk." Boromisza és Káplár bizonyára Medgyessy hatására jelölte képeit rovásírással, mely iránt Medgyessy jóval előbb érdeklődött Mokri-Mészáros

5

" szerint: „ ... Az időtájt a rovás felelevenítésével foglalkoztam. Feri is pártolta az ügyet." A rovásírással jelölt első szobrainak egyike'

7 1921-ből való. Illusztrációink között látható Káplár: „Szarvas Ernő" с festménye - Móricz Zsigmond egykori otthonának ma is egyik ékessége - rovásírással jelzett. Káplárt a triász tagjai bizalmukkal, barátságukkal tüntették ki, művészetét befogadták. Szűkös anyagi viszonyaik között támogatták (13. kép), vele hajlékukat, műtermüket is megosztották. A pályakezdő művész kiállítását neves mesterei műveik bemutatására érdemesítették. Otthonaikat küzdőtársaik és Káplár alkotásaival díszítették. László Gyula

j8 mindenre kiterjedő figyelmét az utóbbi körülmény sem kerülte el Medgyessynek budapesti Százados úti lakásában: „A falakon a jó barátok festményei, néhány pasztellje s néhány fénykép. [. . .] Egry József nagy balatoni képe uralkodott egy ideig középen, később átcserélte egy sötétebb hangvételűre. Nagy István Alvó kislány-a, Endre Béla Tanya viharban, Barcsay Jenő Szentendrei dombok-ja, Derkovits Gyula kis Hajnal-ja egykori atyai barátjának, Rippl-Rónai Józsefnek Medgyessy mintáz című képe mellett Káplár Miklós, Holló László . . . s mások képei függtek a falakon. Borsos Miklós nagy, domborított tálja volt talán az egyetlen szobrász kortárs munkája." Leírása annál inkább értékes, mert Medgyessynek emlékmúzeummá'

11 nyilvánított műtermét, egykori otthonával Budapesten az illetékesek, az özvegy elhunytával - semmivel sem menthetőén 1976-ban felszámolták . . . Később Káplár is, nagy mestereinek műtermeihez hasonlóan rendezte be hajdúböszörményi otthonát (19. kép). A falakon: Rippl-Rónai, Medgyessy, vagy Maillol, Aristide (!) műveire gondolva, a kis szoba (18. kép) értékes gyűjtemény foglalata. A ház kertjében szőlősorok, gyümölcsfákkal. Ez még vitát is keltett. A sajtó hasábjain nemcsak Káplár válaszolt, Móricz Zsigmond is hallatta véleményét. Káplár bizonyára hasznosítani kívánta Rippl-Rónainak 54 Medgyessy Ferenc: Életemről művészetemről. Beszélgetések az életről, írókról, művészetről. (Bp., I960. Szerkesztette, a képeket válogatta és az előszót írta: Koczogh Ákos. 24. 55 Káplár Miklós levele Ecsedi Istvánhoz. (Bp., 1931. dec. 22.) DMA Néprajzi Gyűjt. V. 96. sz. 12. 56 Mokri-Mészáros Dezső levele László Gyulához. (1959. aug. 25.) László Gyula: Medgyessymúzeum. A kortársak Medgyessyről. Második közlemény. (Db., Alföld. 1967-8.) 70. 57 „5. Dr. Láng István fia, síremlék relief a debreceni kath. temetőben . . . Rovásírással a sírkőlapon..." László Gyula: Medgyessy Ferenc életműve. (Db., 1972.) 1-31., 12. 58 László Gyula: Medgyessy Ferenc (1881-1958) A kortárs szemével: emlékezések és feljegyzések. (Bp., 1968. Corvina) 22., 95 + képek. 59 Művészeti Lexikon III. k. (Főszerk.: Zádor A. és Genthon I.) Bp., 1967. Akadémiai K. 277. 550