A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós művészi indulása
kusunk, aki nem eeak magyar vonatkozásban, hanem európai vonatkozásban első helyen áll azt mondta, hogy feltétlenül nagyobb tehetségről van szó. Fülep Lajosnak hívják. Aztán Petrovics igazgató úr és Rózsaffy is a legnagyobb elismeréssel voltak, pedig Rózsaffy nagyon szigorúan veszi a dolgot féltem tőle nagyon. Aztán festők látták. Réthy, Cigány Dezső aztán Medgyessy szinfén a legnagyobb elismeréssel voltak. Ezek sokkal súlyosabb bírálatok mint az újságok." Káplár a Képzőművészeti Főiskolán négy évig tanult. Rippl-Rónai fővárosi, kaposvári műtermében huzamosan képezte magát. A növényhez hasonlóan minden éltető hatást magába szívott, azt sajátjává alakította. Az Alföld humuszából táplálkozó művészetét - mesterei révén - Párizs levegője éltette. Még sem vált epigonná. Ettől megóvták őt mesterei is, akik a tanítvány nemesen egyszerű, őszinte hangjára vigyáztak. Felfedezője, egyik felejthetetlen tanítója Rippl-Rónai, aki nem szorult arra, hogy tanítványát a maga mását jelentő tükörnek tekintse. Magához emelte, hogy önértékelésre bátorítsa és szabadon szárnyalhasson. * * * Káplár biztos ítélőképessége erkölcsi tartásával párosult. Ezért követhette tanítóját, Rippl-Rónait. Majd Móricz Zsigmondhoz (9. kép) szegődött, aki Medgyessynek a négy remekművű szobrával fémjelzett debreceni múzeumi épületben a harmincas években kezd törődni „azzal a vadkelettel, . . ." melynek egy földdarabja Boromisza Tibor irányításával Káplár merész vállalkozásának színtere. „ . . . volna egy ötletem Debrecen számára. Most hallom Medgyesi (sic) Feritől hogy a Déry-múzeum (sic) nyitása májusban lesz /,ü . ö két vagy négy nagy szobrot csinál oda díszítésül a lépcsőnek. . . . erre az alkalomra lehetne е 9У Nyugat-számot csinálni Debrecenből. Egy igazi debreceni számot, amelyben a mai Debrecen tudományos és írói világa egyetemlegesen vonulna fel. (. . .] Sőt szívesen mennék bele egy olyan tanulmányba, ami mondjuk a Hortobággyal foglalkozik, sőt még egy pár melléklettel is gazdagíthatnánk. Május elsejétől kezdve ugyanis művészi rajzok fognak a Nyugatban jönni. . . A Hortobágynak most nagy festője lett úgy hallom Boromisza Tibor, s bizonynyal mások is vannak. Fene egye meg a Nyugatot, szabad azért nekünk a Kelettel is foglalkozni, azzal a vadkelettel, amit úgy hívnak, hogy Magyarország." A „debreceni szám" az illetékesek közönye miatt sajnos csak ötlet maradt. „Soha többé ilyen közönyös Magyarországot!" - figyelmeztet a visszaemlékezés írója Móricz Virág/' 1 Káplár halála 40. évfordulóján a művészt ébresztő írásunk'' 2 címe: „Káp40 A berendezett Déri Múzeumot 1930. május 25-én országos ünnepély keretében adták át rendeltetésének. - Vezető Debrecen sz. kir. Város Déri Múzeumában. Második kiadás. (Összeáll. Dr. Sőregi János Debrecen, 1939.) 41 Móricz Virág: Móricz Zsigmond, a Nyugat új szerkesztője. A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve. Szerk..- Baróti D. (Bp., 1963) 22-26. 42 Masits László: „Káplár Miklós a Hortobágy valóságos felfedezője" Halála 40. évfordulóján. Hajdú-Bihari Napló XXXII. 1975. aug. 3. 9-11. 536
