A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Lovas Márton: Coleopterológiai adatok Tiszacsegéről 1967–1974

9. kép. Artéri fűz-nyár erdő - Salicetum albae fragilis - a gát Tisza felé eső oldalán A Kiskörei-vízlépcső üzemelésének teljes beindulása után, mely egy 127 négyzetkilométer felületű tó és egy 120 km hosszú folyószakasz vízszintjének duzzasztási szintre emelésével jár (melyből 40 km a keletkező új tó medrének legmélyebb része lesz), valószínűleg módosulni fog a Tiszacsege környéki táj mikroklímája is. Ez a klimatikus módosulás bizonyos idő elteltével nagy valószínűséggel módosítani fogja a bogárvilág összetételét is. Számíthatunk a nedvesebb, hűvösebb klímát kedvelők arányának növekedésére, mely a szárazságtűrő és a szárazságkedvelő fajok arányának csökkenését, visszaszorulását eredményezheti. Mindez azt jelenti, hogy a bogárfauna a jelenleginél színesebbé, összetettebbé, gazdagabbá fog válni, hiszen megtalálhatjuk majd benne a jelenleg is itt élő fajokat, de megtelepedhetnek majd a nagyobb tavak környékére jellemző, de a hűvösebb klímát kedvelő hegyvidéki fajok egyes képviselői is, melyek eddig csak a nagyobb árvizek alkalmával, mint „utazó" a folyóvíz által szállított fajokként kerültek elő. Az ártér rendezése során az ártéri fűznyár ligeterdők egy része kiirtásra kerül. Ez a tény az itt élő fajok egy részének kipusztulását, más részének pedig új élőhelyek keresését jelenti. Ennek megfelelően, tehát a fauna egyes elemei a jövőben eltűnnek, míg más elemek esetleg eddig szokatlan lelőhelyekről fognak előkerülni. A debreceni Déri Múzeum természettudományi gyűjteményének, illetve kutatóinak lesz a jövőben az a feladata, hogy ennek a nagy természetátalakító tevékenységnek a biocönózisokra gyakorolt hatását figyelemmel kísérje és regisztrálja. 52