A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra

Mindezek a gazdasági jellegű változások erős átalakulást eredményeztek a társadalomban is. A társadalmi fejlődés sok esetben segítette a gazdasági változást, előrehaladást, hogy az azután újabb társadalmi átalakulás forrása legyen, így például területünkön szépen megfigyelhető volt, adatközlőink is többször említették, a tapasztalat, az iskolázottság, a műveltség ilyen értelmű haszna. Az okos gazda jobban boldogult. Nagyobb tájékozottsága révén új gazdasági módszereket honosított meg, próbált ki, újfajta növényekkel, állatokkal kísérletezett és nem eredménytelenül. így például sokan emlegették Geszten Nagy János gazdát („Nagy János uram"), aki földjeit rendszeresen és gazdagon trágyázta és földjein elsőnek alkalmazott műtrágyát a két világháború között. A rendszeresen jó talajelőkészítésnek az volt az eredménye, hogy a Nagy János-féle földeken minőségi termények teremtek és igen jó terméseredményei voltak. Ezek a termények, illetőleg terméseredmények versenyt teremtettek a geszti gazdák között. Nagy Jánosnak szakmai műveltsége révén több jövedelme volt, tovább tudta képezni magát; új eszközöket, gépeket tudott venni. És ha maga meg is maradt a hagyományos paraszti életmód mellett, támogatni tudott minden kulturális megmozdulást, közös községi ügyet. Mindezek révén nagy tekintélyre tett szert, a falu egész lakosságából elismerést váltott ki. így vált a társadalmi tényező gazdasági mozzanattá és eredményezett újabb társadalmi fejlődést. Területünk általános társadalmi fejlődéséről áttekinthető képet kapunk, ha összevetjük az első magyarországi népszámlálás 1785.

341 és az 1896. évi országos mezőgazdasági statisztika területünkre vonatkozó adatait.'

542 Sajnos, az 1896. évi statisztika csak a 100 holdnál nagyobb birtokokról ad bővebb tájékoztatást, a kisebb birtokokat összegezve ismertette. Ebből az öszszegezett ismertetésből azonban vajmi kevés tudható meg az egyes gazdaságokra vonatkozóan. Ennek az is az oka, hogy a két összeírás merőben más szempontok alapján készült. Az 1785. évi inkább társadalmi vonatkozású volt, mint az 1896. évi. Ez az utóbbi a gazdasági viszonyokra fektette a hangsúlyt s ennek megfelelően a kapitalizálódó mezőgazdaság legfontosabb tényezőjét a gépesülő, a többé-kevésbé iparosodó nagybirtokot vette bővebb vizsgálat alá. Az 1785. évi összeírás rendi szellemű volt. Megkülönböztette a parasztot (jobbágyot), a zsellért, a nemest. A lakosságot úrbéri szempontból vette számba; gondosan feltüntette a „sarjadékot", az összlakosságot pedig családonként mérte föl. Ebből is, de a házak és a családok száma között lévő különbségből is következtethetünk a nagycsalád intézményére. Már ekkor feltűnően előrehaladt a zselléresülés,- minden községben jóval több volt a zsellér, mint a paraszt. Az „egyéb" kategóriában jórészt ugyancsak a szegényeket, a föld- és esetleg háznélkülieket kell feltételeznünk a csekélyszámú ipari foglalkozást űzőn kívül. A valamivel több, mint száz évvel későbbi összeírás már nem volt kíváncsi a rendi tagozódásra. S a zsellérek helyett a mezőgazdasági munkásságot, a cselédséget is csak a nagybirtok kapcsán, csak a 100 holdnál nagyobb birtokok esetében tüntette föl. Pedig egy-egy cseléddel több 100 holdnál kisebb birtok is dolgoztatott. 341 Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Szerk.: Danyi Dezső-Dávid Zoltán (Bp. I960) A területünkre vonatkozó adatok a következők. (Lásd 3. melléklet táblázat.) 342 (Lásd 4. melléklet táblázat.) 463