A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra
nyes Elek 1839-ben azt írta, hogy „a Váradról - Ürögdön, Lessen, Gyapjún, Szalontán, Kötegyánon, Sarkadon át Gyulára menő út csak félig van készen és sáros időben Sarkad-Gyula között éppen járhatatlan, pedig fő országos és posta útvonal." 32 ' Ezt az utat és nyomában a múlt század közepén épített pár útvonal építését és karbantartását is közmunkával végezték még a jobbágyfelszabadítás után is. Kötegyán község iratai megőrizték a falu közmunkautasítását. Rajta keresztül megismerhetjük azokat a körülményeket, amelyek között területünk útjai épültek. Kötegyánban 1896-ban a következő volt a közmunkarend • „1. minden igavonó jószággal bíró közmunkakötelezett, minden egyes igavonó jószága után egy fél napot, és így minden kétfogatú igája után egy egész napot, 2. minden községekben dívó módon épült közönséges lakóház birtokosa tekintet nélkül arra, egy vagy több háza van-e, - 2 napot, 3. minden kő-, vagy téglaépület tulajdonosa (3) három napot s' minden emelet után még (1) egy napot, 4. idegen házban lakó egyén még (1) napot, 5. a 18-ik életévüket betöltött, de 60-ik életévüket még túl nem haladott családtagok akár önjogúak, akár nem -, (1) egy napot kötelesek szolgálni. Az igásnapszám váltság ára egy kétfogatú iga után egy forint ötven krajcárban, a kézinapszám váltság-ára ötven krajcárban állapíttatik meg. A kényszerváltság a községi közmunkatartozás felerészére kimondatik és elrendeltetik; de az egy kézi napszámra kötelezettek csak egész közmunkatartozásukat válthatják meg." 328 Az említett főútvonal mellett több, a falvakat egymással összekötő út is volt, ahogy arról már az előzőekben is volt szó. Részben ezeknek az utaknak a kiépítésével, részben néhány új útnak az építésével a múlt század végére kialakult területünk úthálózata. Ez az úthálózat elég szegényes volt, jól mutatta a dél-bihari síkság közlekedési elhanyagoltságát. Ezen a hátrányos helyzeten századunkban se nagyon változtattak. Legtöbbször a községek a maguk erejéből építettek, javítottak valamit az utakon; a megye csak nagyritkán vett pártfogásába egy-egy jelentősebb utat. Kötegyán elöljárósága például 1901-ben elhatározta, hogy a Tamásdára és Sarkadra vezető közdűlő utakat az ezekkel a községekkel való jobb összeköttetés végett saját erejéből kiépíti^ 29 A megye viszont 1904-ben, a Debrecen-fehértemplomi-út Sarkad és a megyehatár közé eső részét kiemelte a községi közlekedési utak közül és fontossága miatt törvényhatósági, azaz megyei úttá minősítette és kiépítette. 330 A későbbiek során az állam is jobban érdeklődött területünk útjai iránt. Az állami építészeti hivatal 1904-ben, az Okány-Sarkadi utat a községi utak közül való kiemelésére javasolta fontossága miatt és az érintett községek közmunkájával kívánta kiépíteni. 331 Mindez azonban nem oldotta meg területünk közlekedési problémáit. A dél-bihari síkság úthálózata ma is szegényes és rossz minőségű. 327 Fényes E.: Magyarországnak . .. mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben i. m. IV. 59. 228 HBmL. Kötegyán községi képviselőtestületi jkv. 1873-1904. 1896. 329 Uo. 1901. 5. 330 Biharvármegye Hivatalos Lapja 1904. 331 Uo. júl. 14. 461
