A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra
kovácsolás, teknőkészítés, téglaverés, vályogvetés) elvégzésére hosszabb-rövidebb időre „leszálltak" egy-egy uradalomban, de azután továbbálltak. 187 Tekintve, hogy nem nagyon tisztelték a mindjobban megerősödő tulajdonjogot, sok összeütközés volt köztük és a falusi elöljáróságok, a lakosok között. Kirívó és „illetlenül" díszes viseletük „megszabályozására" 1784-ben Bihar megye külön rendelettel is intézkedett. 48 ' 4 Az új életkörülmények kialakulása, a fejlődés megindulása legjobban az 1715. és az 1720. évi országos összeírások területünkre vonatkozó adataiból ismerhető meg legkönnyebben. 1715-ben Sarkad bár városként szerepelt, közel sem volt olyan jelentős hely vidékünkön, mint manapság. Társai, szomszédai közül semmivel sem emelkedik ki. 1 * 9 Szántóföldjei ki voltak téve a Gyepes áradásainak. Termése négy köblös volt. Rétjük kevés; de erdejük és így tüzelőjük is elég volt. A lakosság a szomszédos Eösi (Ősi) pusztán földet bérelt a R/zédey-családtól. Ez az utóbbi mozzanat, a jobbágyhelyzetben lehetséges anyagi megerősödés egyik útjának a kihasználását mutatja. 1720-ban azt is feljegyezték Sarkaddal kapcsolatosan, hogy kétnyomásos rendszer szerint művelte a földjét. 190 Szántójuk minősége romlott, mert ekkor csak négy köblöt termőnek mondták. Ezúttal is kevés szántót említettek, amik még ráadásul ki voltak téve a Fekete-Körös és a Gyepes áradásainak. Rétjük se volt jó, mert mocsaras, ezért legelőjük se az. Az áradások gyakran elmocsarasították. Ezért aztán Szentes és Pálszeg pusztákon voltak kénytelenek hosszú idő óta legelőt bérelni. Itt összesen 235 'Д köböl nagyságú földet műveltek és 128 kaszás rétet béreltek legelőként. Eösiben (Ösi) és Sarkadkeresztúron is béreltek 295 köböl szántót, valamint 67 kaszás rétet. Erdejük és tüzelőjük megfelelő mennyiségben volt. Kondáik számára 40,- Ft-ért makkoltatást is béreltek .Gyepesi malmuk jövedelme viszont 50,- Ft volt. Öt év alatt a szántók minősége nem sokat javult az összeírásból kiolvashatólag, viszont nagysága növekedett. Nőtt a bérletek területe is. Sőt, szőlőhegyről is esett említés az 1720. évi összeírásban, de minden közelebbi meghatározás nélkül. Vagyis, az 1715. és 1720. között eltelt öt év alatt Sarkadon az életkörülmények nagymértékben rendeződtek. Hasonló tapasztalatokat szerezhetünk a mezőgyáni összeírási adatokból is. 1715-ben Mezőgyánban kétnyomásosak voltak a szántók. 191 A Korhány sokszor okozott bajt kiöntéseivel. De a termése 5 köblös volt. Itt sem lehetett az áradások miatt mindig kaszálni a réteken, de legelőjük így is elég volt, tüzelőben sem szenvedtek hiányt. Feles terményeiket Nagyváradon és Debrecenben szokták értékesíteni. Itt már az árutermelés bizonyos kezdeti jeleivel is találkoztunk. Az 1720. évi összeírásban mindez még azzal volt megtoldva, hogy Váttyon és Gyanté pusztákon 83, illetve 73 köbölnyi szántót béreltek. 192 Ez nyilván az anyagi megerősödés jele. Hasonlót olvashatunk ki Ugra öszszeírási adataiból is. 1715-ben Kis- és Közép-Ugrán is kétnyomásos rendszerben dolgozták a földeket. 193 A föld termelékenysége 4-4 és V2 köbölös volt. A szántáshoz 6-8 ökör kellett. A széna jó minőségű és elegendő volt. Tüzelőfa is elegendő állt rendelkezésre. Malmuk jövedelme 50,- Ft volt. 1720-ban csak Nagyugráról szólva azt mondta az összeírás, hogy határa nagyon terméketlen és ezért nem is vetnek, csak legeltetnek. Csak Kisugrán és Középugrán szántanak 303 és V2 köbölnyi bérelt földön. 194 Tüzelőjük is kevés volt, a szomszéd helységekből szerezték be a pótlást. V2 malmuk volt, a malom másik fele az uradalomé. Jövedelmük a félmalomból 45 forintra rúgott. Megemlítették azt is az összeírásban, hogy Váradra jártak vásárra. A föld termelékenységére vonatkozólag is szolgáltattak adatot, amennyiben Kis- és Középugrán két eke földbe vetett 1 köböl vetőmag 3 és V2 köblöt termett. Zsadány is kétnyomá187 Dankó Imre-. Adalékok a gyulai cigányság életéhez. Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962. évi munkájáról (Gyula, 1962) 13-26. 188 Cyörffy István: A cigányok viseletének megrendszabályozása Bihar megyében 1784ben. A Falu. 1921. 3. 189 OL. Regnicol. lvt. 1715. fasc. 159. Bihar m. 183. Sarkad. 190 OL. Regnicol. lvt. 1720. fasc. 177. Sarkad. 191 OL. Regnicol. lvt. 1715. fasc. 159. Bihar m. 177. Mezőgyán. 192 OL. Regnicol. lvt. 1720. fasc. 177. Gyanté. 193 OL. Regnicol. lvt. 1715. fasc. 159. Bihar m. 183. Ugra. 194 OL. Regnicol. lvt. 1720. fasc. 177. Ugra. 420
