A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra
tekét ülte meg és egy-egy várhoz tartozott. Területünkön a következő várbirtokok alakultak ki: Nyék, Gyán, 3 ° Zsadány, Harsány, Okány és Böcsi. 3G Megosztva a bihari és a zarándi várbirtokhoz tartoztak. 37 Megbízható adatok hiányában nem tudunk pontos képet alkotni arról, hogy területünkön milyen arányban voltak eredetileg birtokosok az ősfoglaló nemzetségek, illetve azok töredékei és leszármazói, mennyiben a várbirtokok és az egyházi intézmények. Az egyház, a kereszténység felvétele nagyban segítette az új társadalmi rend kibontakozását, megerősödését. Területünkön ebből a szempontból a bihari, majd váradi püspökség megszervezése döntő jelentőségű volt. Tekintve a terület központoktól való távolságát, a félreeső, szinte megközelíthetetlen helyek sokaságát: az itt továbbélő nomád hagyományokat, érthető, hogy többek között itt volt a kereszténység és vele a kibontakozó rendiség ellenzékének egyik gócpontja. A kisebb-nagyobb pogány lázadások leverése után érthetően alaposan megszervezték vidékünkön az egyházat. Igen sok egyházi birtok keletkezett, egész sereg egyházi intézmény létesült (ugrai, okányi, kötegyáni kolostorok). Egymásután épültek a templomok, amelyek közül területünkön egyedül a geszti és a mezőgyáni hagyott maga után némi nyomot. Területünk koraközépkori története szempontjából egy igen jelentős forrást, a pápai tizedjegyzékek adatait köszönhetjük az egyházi szervezetnek. 38 Az 1100-as évek végére megerősödő rendiség birtokadományozásokban is kifejeződött. Bomlásnak indult a királyi várbirtokrendszer, ami nagyobb arányokat az 124142. évi mongol pusztítás után öltött. Területünkön jelentősebb földesúri adományozás ugyan nem történt, de királyi adomány folytán a váradi püspökség megkapta a FeketeKörös völgyének nagy részét. 311 Az egyházi birtokká lett földeken, falvakban javarészt földművelő udvarnokok laktak. Dézsmát és különféle szolgáltatásokat adtak a földesuraknak. Visszatérve az egyes falvak kialakulásához, Jakó Zsigmond megállapítása szerint elmondhatjuk, hogy a három legrégibb telep Nyék, Keszi'' 0 (ma Répáskeszi határrész Nagyszalonta határában, kis része Magyarországhoz tartozik) és Varsány. Ezeket a X-XI. században szállták meg a törzsek szétbomló töredékei. A Gyán összetételű nevű falvak a XI-XII. századból valók, telepítés révén jöttek létre. Köte-, Mező- és Vizesgyán falvak külön figyelmet érdemelnek. Keletkezésükre nevük nyújtja a legjobb felvilágosítást. A gyán szó kutatói a történeti és a nyelvészeti körülményeket összevetve, arra a megállapításra jutottak, hogy a Gyán név a János keresztnév vallon 35 Uo. 620-621. Vö.: Jakó i. m. 250-251. - A középkori Kötegyán Pétermonostora közelében állt. Gazdag hely volt. Bunyitay községi egyházáról nem ismert adatokat. Vö.: Bunyitay i. m. III. 456-457. Viszont Ghol Ödön régi templomának nyomairól tett említést. A nagyváradi püspökség egyházi emlékeinek statisztikája с cikkében (Archeológiai Értesítő 1897. 374.). Birtokosai egészen 1617-ig nem változtak. Ekkor Németh Gergely meghalván a kötegyáni birtokot Rhédey Ferenc és családja lassan megszerezte magának. Vö.: Márki S.: A Fekete-Körös és vidéke i. m. 55. 1590-ben már önálló református egyháza volt. Vö.: Barcsa János: A tiszántúli ev. ref. egyházkerület történelme. I. (Debrecen, 1906) 182. - 1907-ben 477 házában 2881 lakosa volt, határa pedig 8064 kat. hold volt. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 36 Uo. 606. Vö.: Jakó i. m. 220. - Nevét Bocsi és Bölcsi alakban ismerjük. Egykori egyháza Szent Márton tiszteletére volt felszentelve. Némi romjai még a múlt század végén is látszottak. Vö.: Bunyitay i. m. III. 361. - 1907-oen 264 lakosa volt és pusztaként Zsadányhoz tartozott. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 37 Bihar vármegye és Nagyvárad. Magyarország vármegyéi és városai. (Szerk. Borouszky Samu Bp. é. n.) 460. 38 Cséfa 1332-1337. között évi átlagban 16,5 garast fizetett pápai tizedbe. Szabadgyán 13-t, Harsány 7-et, Jenő 12-t, Kölesér 35-öt, Okány 8-at, Orod 6-ot, Orosi semmit, ösi (I.) 15,5-öt, ösi (II.) 9-et, ösi (III.) 10-et, Radvány semmit, Sarkad 14-et, Szalonta 8-at, Tamási 8,5-öt és Ugra 15-öt. Vö.: Györíiy i. m. 584-588. 39 Uo. 577. 40 Jakó i. m. 276. és 307. - A Keszi helynév sokfelé előfordul. A „Keszi" törzsnévből ered, ami viszont az ómagyar keszij-keszej, a török Kasak „das Stück" származéka. Vö.: Melich János (Németh Gyula után) Magyar Nyelv XXIV. évf. 244., Nagy i. m. XXVIII. évf. 53. és Virágh i. m. 273. 398
