A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra
megmutatkozó különbözőséget egészen eddig az időpontig kell visszavinnünk. Amint majd látni fogjuk, a nyugati és a magyar agrárfejlődés közötti különbség tovább nőtt az egységes jobbágyosztály kialakulása után is. Az idevonatkozó kutatások a magyar társadalom egésze fejlődése szempontjából rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek, a már a kezdetben megmutatkozó különbözőségnek, ami aztán a fejlődést a továbbiakban sajátságosan motiválta. 10 A honfoglaló magyarok megszállták a későbbi Bihar megye területét is. Nincs tudomásunk arról, hogy valamelyik honfoglaló törzsfő vagy nemzetségfő itt szállt volna meg. 1(i Különösen nem a déli részeken, ahol kiterjedt mocsárvilág, hatalmas mocsári erdők nehezítették a mozgást. Területünk központja Bihar vára körül alakult ki, meglehetősen távol a Fehér- és Fekete-Köröstől. 17 Viszont két olyan nemzetséget is ismerünk területünkről, amelyekről a X. századig van tudomásunk. Ezek az Ákos és a Borsa nemek. 18 Területünk szempontjából az utóbbi a fontosabb. A Borsa nemzetség szállásbirtokai a Körösök között terültek el, sőt átnyúltak a szomszédos Békésbe is. Telepeink közül biztosan a birtokaik között volt Orosi 10 (ma puszta Zsadány határában). A nemzetségek bomlása során más nemzetségek tagjai is szereztek területünkön birtokokat. Közülük legjelentősebbek a Becse-Gergely, a Hont-Pázmány nemzetségek voltak. 20 Anonymus szerint területünk előzőleg Ménmarót kazár országa volt, de tudjuk, hogy Ménmarót nem történeti személy, és hogy a kazárok sem alkottak itt önálló államot. 21 Nevükben és egyéb fennmaradt emlékükben a honfoglaló magyar törzsek között otthont talált kazár-kabarokat kell keresnünk. Ménmarót nevének itteni szerepeltetése pedig abból ered, hogy ezen a tájon, Észak-Biharban telepedett le a Marót nemzetség. Az itt leszálló magyarok és a „fekete magyarok", azaz kabarok, vidékükön szláv népcsoportokat találtak. Folyók, erek, mocsarak partjain, apró szárazulatokon, kis telepeken éltek. Halászattal, vadászattal foglalkoztak. Életmódjukhoz tartozott valamelyes földművelés és állattartás is. Emléküket mind a mai napig több fennmaradt helynév megőrizte. Karácsonyi János' 12 ezt a szlávságot ó-szlovén népnek mondta és tőlük származtatta Okány, 2:i Zsadány, Vi Harsány 25 községek, valamint Pe15 Pach Zsigmond Pál: A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodása a nyugat-európaitól. Agrártörténeti Szemle III. évf. (1961) 1-7. 16 Györfiy György: Az Árpád-kori Mgyarország történetének földrajza. (Bp. 1963) 576. 17 Jákó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település- és népiség-történeti Értekezések 5. (Bp. 1940) 22-31. 18 Györtty i. m. 576. 19 Uo. 573. Vö.: Jakó i. m. 310. - Nevét többféleképpen írták: Oros, Orosi, Orosz, Oroszi. A Bécsi Kodex abból az alkalomból említi, hogy lelkésze a váradi püspöknek egy uncia szeretetadományt adott. IV. László a Borsa nembeli Tamás fiainak adományozta, azok pedig 1248-ban Dees és Dénes híveiknek adták el. Későbbi birtokosaik közül kiválik két egyházi személy 1314-ben László aradi és 1348-ban Tatamér székesfejérvári prépost. Vö.: Bunyitay Vince: A váradi egyházmegye története. (Nagyvárad, 1884) III. 370. - 1907-ben 20 lakosa volt. A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára, a következőkben (MSZKO) 1907. 20 Uo. 576. Vö..- Jakó i. m. 27-31. 21 Uo. 571-573. 22 Karácsonyi János: Szent László és Biharmegye benépesítése. A Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet 1903/1909-iki Évkönyve (Nagyvárad, 1909) 56-63. Karácsonyi az itt talált szláv népeket kevés számúnak, halászó- és pásztorkodónak mondta. 23 Györtiy i. m. 674. Vö.: Jakó i. m. 308. - 1249-ben IV. Béla, mint földet, a Gergye nembeli Pál országbírónak, zalai főispánnak adta. Majd a hencidaí nemeseké lett. Magvaszakadtukkal felét II. Ulászló 1507-ben Verbőczi Istvánnak, felét pedig Torday Miklósnak adta. Később több részre osztódott. Várad felé eső, kiemelkedő részén romok vannak. A monda szerint klastrom maradványai. Bunyitay szerint ez lehetetlen, mert egyháza szerény, falusi jellegű volt. Ugyanakkor más forrásokból tudunk Okány monostoráról. Vö.: Bunyitay i. m. III. 375-376. 1907-ben a cséfai járáshoz tartozott és 581 házában 3385 lakosa volt, határa pedig 12 289 kat. holdat tett ki. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 396
