A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Történelem - Fintha Gábor: A Hortobágy lótenyésztésének története

A törzsménes feladatai és a tenyésztés alakulása napjainkig A körülmények rendeződésével egyre inkább magához tért a lótenyésztési ágazat, a tenyésztés színvonala is lassan-lassan emelkedni kezdett. 1962. december 31-i adat szerint a nonius állomány 385 db E.bben az időben 220 törzskancát fedeztek a 200 db engedélyezett helyett. (ÁG. Lóteny. és Versenyzési Т.д. 1962.) Sajnos, megint jelentkezett egy probléma, a gépesítés előre haladásával a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyre csökkent az igásló szükséglet, nem beszélve a katonaság lószükségletéről. Ennek következménye, hogy kül- és belföldi vevőkörökben egyaránt, egyre kisebb lett az érdeklődés a nonius fajta iránt. Ezért is, és a fajtákban amúgyis szükséges cseppvér-keresztezés miatt határozták el a szakemberek angol telivér fedezőmén alkalmazását. Még ebben az évben tenyésztésbe állítottak telivér törzsmént nonius kanca anyag fedezésére. A telivérezés gondolata nem újkeletű. Már 1881-ben is alkalmaztak angol telivér méneket, de nem sportló előállítása céljából, mint jelenleg, hanem főleg vérfrissítés végett, valamint a vérmérséklet élénkítése céljából. Az angol telivér ménnel történő tenyésztést cseppvér keresztezésként tartják nyilván, tehát noniusként törzskönyvezik, azonban bizonyos fokú fajta átalakítás történik sportló előállítás céljából. A következőkben vizsgáljuk meg a céltenyésztés eredményeit. Az 5-ös számú táblázatba foglalva láthatjuk 3 atv. mén csikóinak sorsát. A táblázat magyarázata: I. kategória: ofm, törzskanca, sportló, export II. kategória: a gazdaságban futó, igásló v. csikóshátas III. kategória: selejtezés után árverésen eladva 0. kategória: elhullott, kényszervágott A táblázat szerint, a 3 mén után 4 év alatt csak 3 sportló származott, 57 csikóból. (5. tábl.) A cél tehát még nincs elérve, mert a 3 csikó közül is csak 1 kiváló teljesítményű (Luna), amilyenekre tulajdonképpen szükség lenne. Igaz, a másik kettőről még nem lehet teljes biztonsággal véleményt mondani. Nézzük tovább az ivadékokat: Rodope 1967.'68-as évjárat: 11 csikó, ebből 3 sportló Fitos II. 1968 -as évjárat: 10 csikó, ebből 2 sportló Rodope 1969 -es évjárat: 8 csikó. ebből 1 sportló Francia 1969 -es évjárat: 8 csikó. Rodope 1970 -es évjárat: 14 csikó Sajnos most derült ki, hogy a Rodope XX szemhibát örökít, ezért a tenyészetből el kellett távolítani. 15 csikója közül 5 szemhibás volt. Ebből is látszik, hogy mennyire körültekintőnek kell lenni az angol telivér alkalmazásánál. Óvakodni kell a túlfinom egyedektől is, pl. a Rigolettó XX nevű törzsmén éppen a túlságos igényessége és az örökítési anyagának az utódoknál kifogásolt formájú megjelenése miatt került lecserélésre. 1971. évi párosítási terv szerint a gazdaság 80 törzskancájából 14 törzskancát fedez a Francia XX 15 törzskancát fedez a Bontur XX 12 törzskancát fedez a Rodope XX tehát jelenleg 50-50%-ban történik a nonius tiszta vérben való tenyésztése és az angol telivér noniussal való keresztezése. Ezt az arányt a továbbiakban is fenn kívánjuk tartani. Nagy problémát jelent - mint már az előbbiekben említettem - a munkáló igény 362