A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Történelem - Orosz István: Hajdúföld és jobbágybirtok Szoboszlón a XVII. században

meglétét, amely az Alföldön másutt is megtalálható volt/*' Annak vizsgálata, hogy e feltételezhető mezei kertek, telkek helyett miért dominált a XVIIXVIII. században a Györííy István által leírt ólaskertes-akolkertes rendszer s a XVI. századi jobbágyfalu szállásföldjein valóban voltak-e szállások és mezei kertek, külön tanulmányt érdemelne.

4

' 44 A Dobor telekét Dobor kertjének nevezi az a tanácsi határozat, amelyik megengedi Seres Andrásnak, hogy az itt lévő földet magához válthassa. HBmL Hajdúszoboszló lt. V. A 402/a Prot. 1. к. 1694. A mezei kert, határbeli szénás kert szomszédos Bihar megyei meglétére utal Nagy György nemességvizsgálatának tanúvallatási jegyzőkönyve, amelyben úgy vall az egyik tanú: ,,

her telesben sem tudgya, hogy lett volna a Nyáras rét. . ." Pokoltelekén. Uo. Bihar megye It Acta Gen. Congr. IV. A l/a Prot. 4, к. 1724. 841. 1. A kertes föld használatára: Majláth Jolán: Egy alföldi cívis város kialakulása (Budapest, 1943) Márkus István: Kertek és tanyák Nagykörösön a XVII-XVIII. században (Kecskemét, 1943) Makkai László: A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének 80. évfordulójára Kolozsvár, 1957) Balogh István: Tugurium-szállás - tanya Kézirat. 9. 1. A kéziratot a szerző szívességéből használhattam. Ezúton is köszönöm. 300