A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Ötvös János: Mikepércs–Sáránd–Derecske szikeseinek bogárfaunája

tárni. Eddigi tapasztalatom szerint sziki bogárnak tekinthető pl. Lophyridia lunulata ssp. nemoralis, Dyschirius salinus, Tachys scutellaris, Pogonus luridipenne, Berosus spinosus, Anthicus humilis és Cryptocephalus gamma. A magyarországi szikeseknek Románián illetve Moldván át a Szovjetunió sztyep és sóstavak vidékeivel létesítenek kapcsolatot a következő fajok: Chaetocnema breviuscula, Chaetocnema obesa, Cryptocephalus gamma és Helophorus micans. A bihari szikesek bogárfaunájának képét még további kutatások alapján lehet majd megrajzolni. IRODALOM Treitz P.: A sós és szikes talajok természetrajza (Bp., 1924.) Strömpl G.: A szik geomorfológiája (Földr. Közi. 1931.) Zander Fr.: Adatok a Tiszántúl tájrajzához (Földr. Közi. 1931.) Korhely J.: A Tisza szabályozása (Debrecen, 1937.) Glaser L.: Az Alföld régi vízrajza és a települések (Földr. Közi. 1939.) Győri D.: A derecskéi szikesek én keletkezésük (Agr. és Talajt. 1955.) Donászy E.: Az alföldi szikes tavak limnológiai kutatása (Hidr. Közi. 1956.) Bacsó N.: Magyarország éghajlata (Bp., 1959.) Ponyi J. Az alföldi szikes vizek zoológiai kutatásának helyzete (Állattani Közi. 1961.) Papp A.: A püspökladányi járás mezőgazdasági földrajza (Földr. Ért. 1961.) Szabolcs L: A Konyári-tó és az Alföld szikesedése (Agr. és Talajt. 1964.) Csíki E.: Die Käferfauna des Karpaten-Beckens (Bp., 1946.) Reitter, E.: Fauna Germanica. Käfer. I-V. (Stuttgart, 1908-1916.) Péczely Gy.

: Az Alföld éghajlata (Földr. Közi. 1965.) lilies, J.

: Limnofauna Europaea (Jena, 1967.) Tiszai Altöld (Bp., 1969.) Magyarország Állatvilága eddig megjelent kötetei. Állathatározó l. (Bp., 1969.) 29