A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya: Prochorovkai temetkezési szokás nyomai Püspökladány határában

Az egész temető területéről kb. 30 darab római érem került elő. Valamenynyi a II. században élt, vagy uralkodását a második században megkezdő császár képét viseli. A prochorovkai rítussal temetkező népesség Hortobágyon fellelt temetőiben Hadrianus, Antonius Pius, ifjabb Faustina (III. temető), Antonius Pius, id. Faustina, Lucilla, vagy Crispina (VI. temető) Septimus Severus, Caracalla (XI. temető) érmei kerültek elő, a Göreparton lelt temetőből: Hadrianus, Antonius Pius, Faustina, Marcus Aurélius, Trajanus (?). A Párduc Mihály által emlegetett,

7 VI. temetőből előkerült, legkésőbbre datálható Heliogabalus (218-222) nem szerepel sem az eredeti Zoltai által készített sírlapon, sem kézírásával készített feldolgozásban. Olyan rosszul olvasható az érme, hogy Párducz is vagylagosan teszi Caracallához, illetve Elegabalushoz. így az egyetlen III. század első évtizedeire tehető érme datálás nagyon bizonytalan. Ha a Püspökladány Göreparti temetőt nézzük, s összevetjük a Porosháti anyaggal a datálás során inkább hajlunk egy II. század legvégére tehető időponthoz, mint a III. századhoz. Ez a megállapításunk teljes egészében vonatkozik a Püspökladány-Göreparti töredékes temetőre, de vonatkozik ez a datálás a porosháti temetők azon részére, melyekben az árokkeretes sírok előkerültek. Itt egy alapos feldolgozó munka után állapítható csak meg az ásató eredeti, helyszíni megfigyeléseinek legmesszebbmenő figyelembevétele alapján, hogy ez a II. század végére, esetlegesen a III. század legelejére datálható anyag hogyan viszonyul a temető többi részéhez. A Püspökladány-Göreparti temető anyagának elemzéséből következő datálással csatlakozom azon véleményekhez,

8 melyek szerint a roxolánok felköltözése nem egyszerre ment végbe, s Dácia feladásával csak befejeződött ez a folyamat, hiszen Dácia provincia széthullásával immáron elhárult az utolsó akadálya is annak, hogy a keleti Kárpátok láncain kívül rekedt szarmata rokon nép a roxolánok beköltözzenek a Kárpát medencébe, közelebbről a Nagy Alföldre. A Hajdú-Bihar megyei anyag ismeretében elmondhatjuk, hogy a roxolánok beszivárgása területünkre már a II. század végén megindult. Ez lassan kis csapatokban jelentkezhetett. Az itt talált szarmata népekkel való érintkezésükről egyelőre vajmi keveset tudunk, hiszen kevés a feltárt szarmatakori telep. A Hortobágy Porosháti anyag feldolgozása, újbóli elemzése van hivatva e kérdésről többet mondani az új ásatások anyagának elemzése mellett. 7 Lavrae Aquicenses II. MDCCCCXLI Die nähere Bestimmung der Hügelgräber der Rom. Kaiserzeit in Hortobágy, 310. 8 Harmatta János: Studies on the History of the Sarmatians (Bp. 1950.) 58. Kőhegyi i. m. 94. 287