A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya: Prochorovkai temetkezési szokás nyomai Püspökladány határában

Az egész temető területéről kb. 30 darab római érem került elő. Valameny­nyi a II. században élt, vagy uralkodását a második században megkezdő csá­szár képét viseli. A prochorovkai rítussal temetkező népesség Hortobágyon fellelt temetőiben Hadrianus, Antonius Pius, ifjabb Faustina (III. temető), An­tonius Pius, id. Faustina, Lucilla, vagy Crispina (VI. temető) Septimus Severus, Caracalla (XI. temető) érmei kerültek elő, a Göreparton lelt temetőből: Had­rianus, Antonius Pius, Faustina, Marcus Aurélius, Trajanus (?). A Párduc Mihály által emlegetett, 7 VI. temetőből előkerült, legkésőbbre datálható Heliogabalus (218-222) nem szerepel sem az eredeti Zoltai által ké­szített sírlapon, sem kézírásával készített feldolgozásban. Olyan rosszul ol­vasható az érme, hogy Párducz is vagylagosan teszi Caracallához, illetve Elega­balushoz. így az egyetlen III. század első évtizedeire tehető érme datálás na­gyon bizonytalan. Ha a Püspökladány Göreparti temetőt nézzük, s összevet­jük a Porosháti anyaggal a datálás során inkább hajlunk egy II. század leg­végére tehető időponthoz, mint a III. századhoz. Ez a megállapításunk teljes egészében vonatkozik a Püspökladány-Göreparti töredékes temetőre, de vo­natkozik ez a datálás a porosháti temetők azon részére, melyekben az árok­keretes sírok előkerültek. Itt egy alapos feldolgozó munka után állapítható csak meg az ásató eredeti, helyszíni megfigyeléseinek legmesszebbmenő figyelembe­vétele alapján, hogy ez a II. század végére, esetlegesen a III. század legelejére datálható anyag hogyan viszonyul a temető többi részéhez. A Püspökladány-Göreparti temető anyagának elemzéséből következő da­tálással csatlakozom azon véleményekhez, 8 melyek szerint a roxolánok fel­költözése nem egyszerre ment végbe, s Dácia feladásával csak befejeződött ez a folyamat, hiszen Dácia provincia széthullásával immáron elhárult az utolsó akadálya is annak, hogy a keleti Kárpátok láncain kívül rekedt szarmata rokon nép a roxolánok beköltözzenek a Kárpát medencébe, közelebbről a Nagy Al­földre. A Hajdú-Bihar megyei anyag ismeretében elmondhatjuk, hogy a roxo­lánok beszivárgása területünkre már a II. század végén megindult. Ez lassan kis csapatokban jelentkezhetett. Az itt talált szarmata népekkel való érintkezésükről egyelőre vajmi keveset tudunk, hiszen kevés a feltárt szar­matakori telep. A Hortobágy Porosháti anyag feldolgozása, újbóli elemzése van hivatva e kérdésről többet mondani az új ásatások anyagának elemzése mellett. 7 Lavrae Aquicenses II. MDCCCCXLI Die nähere Bestimmung der Hügelgräber der Rom. Kaiserzeit in Hortobágy, 310. 8 Harmatta János: Studies on the History of the Sarmatians (Bp. 1950.) 58. Kőhegyi i. m. 94. 287

Next

/
Oldalképek
Tartalom