A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya: Prochorovkai temetkezési szokás nyomai Püspökladány határában

nagyobb, s igen éles kihasodásnál csatlakozik be az edénybe. Az edény valószínűleg a 6. sírhoz tartozik (IX. tábla). 2. Homokszínű, nyomott gömbszelet idomú orsógomb. M = 2,5 cm, átm. = 4,2 cm. (VI. tábla 6.) 3. Nyitott végű bronz karperec 2 db átm. = 3,1 cm,- 3,4 cm. (IV. tábla 1., 2.) 4. Vaskés nyélrésze h = 6 cm (IV. tábla 4.). 5. Trombitaíibula (szétporladt). 6. Erősen rozsdás vasiibula töredéke (VI. tábla 1.). 7. Kívül-belül vörös színű, igen vastag falú kézzelformált edény fenék- és oldaltöredéke. A találók szerint csontváz mellől került elő. 8. Kézzel formált szürkésfekete alig kihajló duzzadt peremű edény töredéke. Prochorovkai típusú íeldúlt sír mellékletanyaga: 1. Vörös színű lágyan profilált homorú talpú, gömbölyű hasú edény m = 14 cm; szá = 10 cm; fá = б cm. (VIII. tábla.) 2. Téglaszínű, korongon készült, jól iszapolt lapos tál peremének töredékei, szá = 16 cm 3. 13 darab hasáb alakú, 11 db lecsiszolt sarkú, hasáb alakú almandin, 1 db kréta-, 6 db karika alakú, 3 db 3-as, 2 db 2-es, 6 db nyomott gömbforma alakú erezett fekete-szürke és mállott téglaszínű gyöngy. 4. Tintakék színű 5,2 cm átmérőjű üveg karperec töredéke. (VII. tábla 1.) 5. Nyitott végű 2,2 cm átmérőjű rosszezüst karika. (VII. tábla 2.) 6. Bronzcsüngők. (VII. tábla 3. és V. tábla 2-3.) 7. Láda sarokverete bronzból, két szegeccsel (V. tábla 1.) 8. Dudoros vastorques töredékei, belerozsdásodott lecsiszolt sarkú almandin gyöngyökkel. A lemezből hajlított vastorques vastagsága 0,7 X 0,4 cm. (V. tábla 4-5.) 9. Bronzlemez töredékek. (V. tábla 6-7.) 10. Gomba- és laposfejű bronzszögek, összesen 5 darab. (V. tábla 8.) 11. Lemezes bronzíibula. (V. tábla 9.) Hossza = 2,3 cm, törött. 12. 2 db tömör, zárt bronzkarika. Külső átm = 2,1 cm és 1,9 cm, belső átm = 1,3 cm. (V. tábla 11-12.) 13. Nyitott vékony csavart díszű rosszezüst karika. Átmérője 1,5 cm. (V. tábla 10.) 14. Két darab ezüstíibula, egyik csaknem ép, az ugyanolyan típusú másik töredékes. (V. tábla 13-14.) A leletmentés során a temetőből előkerült 5 felnőtt és 2 gyermeksír megmentésére került sor. Ugyanakkor alkalmam nyílott megfigyelni és rögzíteni egy ezideig ritkán előforduló temetkezési szokást. Az egyik feldúlt sír körül a földgyalu által lenyesett területen szabálytalan kör alakú 11-13 méter átmérőjű árok nyomait figyeltem meg. Az árokkeret nem volt zárt, de ez eredhetett a talaj egyenetlen lenyeséséből is, hiszen a meglévő árok jóllehet szélessége elérte a 80-100 cm-t mélysége mikor a leletmentést megkezdtük nem volt már több 15-20 cm-nél. Ennek a három helyen ívelt árokkal kereteit területnek nagyjából a közepén egy ÉK-DNy-i tájolású feldúlt, (rajzunkon gyöngyös feldúlt) sír helyezkedett el. Ez a temetkezési szokás, amelynek során a sírt zárt, vagy nyitott árok kereteli, nem új. A megye területén már előfordult, de van párhuzama Orosháza környékén

5 és Madarason

0 is. Legközelebbi párhuzama temetőnknek a Hortobágy Porosháti temetőkben lelhető fel. Zoltai Lajos a hortobágyi halmos temetők leírásánál megemlíti, hogy „némely halom körül észrevehető sekélyes mélyedés annak a körároknak marad5 Zalotai Elemér AÉ 1953. 63. A prochorovkai temetkezési szokás nyomai az alföldi szarmatáknál. 6 Kőhegyi Mihály-. Die Bestattungsart von Prochorovka Typ bei den Sarmaten in Ungarn MFMÉ 1969-2 93-105. 280