A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Régészet, ókortudomány - Patay Pál: A magyarhomorogi rézkori temető

rajz alapján - megfelel a kónyadombi temetőrész közepén talált egyik csészetípus (pl. XL., XLVIII. sír stb. - VII. t. 10, IX. t. 7 stb.) alakjának. Ennek alapján a sírok valószínűleg a javarézkor elejéről származnak. A mogyoróstanyai rézcsákány annyiban bír különösebb jelentőséggel, hogy amennyiben - amint azt valószínűnek tartjuk - valóban a székelyi típusba tartozik, úgy ez ennek a típusnak első, sírban talált példánya. Eddig is valószínűnek tartottuk, hogy ez a típus is a bodrogkeresztúri kultúrához kapcsolható, e lelet azonban ezt feltétlenül megerősíti. Ugyanakkor azt is jelenti - figyelembe véve a kónyadombi csákányt - hogy a bodrogkeresztúri kultúra népe már a javarézkor kezdetén is többféle rézcsákányt készített és használt, ill. azokat sűrűn használta fel megkülönböztetett személyek rangjelző sírmellékleteként. (Ez abban az esetben is érvényes, ha a mogyoróstanyai csákány ellentett élű volt eredetileg, hiszen a nyéllyukperemének és az élének kialakítása némileg eltér a jászladányi típusétól.) A mogyoróstanyai és kónyadombi temető alig 3 km távolságban van egymástól. Utóbbitól újabb kb. 5-6 km-re ÉÉNy-ra, Mezősas-Vajdalaposon újabb rézkori sírleletről van tudomásunk, amely méghozzá rézeszközökben minden eddig ismertet felülmúlt/

1 Az azonoskorú temetők ilyen sűrű előfordulása a terület sűrű lakottságáról is tanúskodik. 4 Patay P.: Rézkori lelet Mezősasról. Dolg. XIX (1943) 135-142. 249