A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Régészet, ókortudomány - Patay Pál: A magyarhomorogi rézkori temető
16. sz.). 111 Önkéntelenül is arra kell gondolnunk, hogy az egymás szomszédságában eltemetett „gazdag" férfiak és nők között szoros rokoni kapcsolat állhatott fenn,- a nő a főnök felesége vagy lánya lehetett. Különben érdekes jelenség az, hogy a XXXVII. sírban fiatal, infans II. korcsoportba tartozó lány volt aranyékszerrel feldíszítve. De ez sem egyedülálló eset: Tiszavalk-Kenderföldön a 40. sírban ugyancsak fiatal lánynak volt arany karikás csüngője 112 és Tiszakeszin a 3. sírban lánygyermeknek rézgyűrűje. 113 Ezek az egyének a korai haláluk következtében még nem lehettek a közösségen belül saját erényeik révén megbecsült személyek. Fiatal koruknál fogva szintén nem valószínű, hogy a közösség egy kiemelkedő tagjának aszszonyai lettek volna. Leghihetőbb, hogy utóbbi személyek gyermekei voltak. Ez pedig azt jelenti, hogy a szülőnek rangja a gyermeke ékszerviseletére is kihatással volt. Volt eset (V., LII. sír), amikor - akárcsak más temetőben is - gyermek mellé kisméretű edényt helyeztek (I. t. 11, XI. t. 4). Végezetül röviden összefoglalva a magyarhomorog-kónyadombi temető jelentőségét, megállapíthatjuk, hogy az elsősorban abban áll, hogy a temető teljes feltárása révén lehetőség nyílt értékes adatokat nyernünk a javarézkori bodrogkeresztúri kultúrán belüli időrendre. Felismerhettük a kultúrának egy korai szakaszát, amelyben még a leletek egy része erősen emlékeztet a korai rézkori tiszapolgári kultúra emlékanyagára. Több edény-, eszköz- és ékszerféleség használatának pontosabb időhatárai is új megvilágításba kerültek. Nem utolsósorban azonban a rézkor embere életének és társadalmi rendjének megismeréséhez is sokban előre vittek bennünket az ásatás során nyert adatok. 111. Patay P.: A bodrogkeresztúri kultúra temetői... 7. kép. 112. Lásd a 46. jegyzetet. 113. Patay P.: Rézkori temető Tiszakeszin... 33. 246
