A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Régészet, ókortudomány - Patay Pál: A magyarhomorogi rézkori temető

ben fellépő azon köcsögtípus, amelyiknek fülei a vállon találhatók, ugyanazt a szerepet töltötte be a temetkezés során, mint az igazi, a füleket a perem mellett viselő ún. tejesköcsögök. Éppen ezért ezeket egyenértékűekként kellett elbírálnunk. Ilyen módon a következő kép rajzolódik ki: 69 kiértékelhető sír közül 61-ben volt (tejes) köcsög (88,4%). A köcsögöknek a csontvázhoz viszonyított helyzete 36 sírban volt megfigyelhető, ebből 32 esetben az a koponya közelében volt (88,9%). Köcsögöt tartalmazó, 54 kiértékelésre alkalmas sírban 36-ban csésze is volt mellette (66,7%); közülük 6 esetben az a köcsög szájára ráhelyezve (16,7%). A fedővel ellátott edények csoportjába tartozó formák a végső kiértékelés szerint sokkal nagyobb számban fordultak elő, mint ahogy azt az ásatás alkalmával megítéltük: összesen 27 (vagy esetleg 28) sírban voltak jelen, ami más temetőhöz képest igen nagy aránynak tekinthető. Ugyancsak a végső kiértékelés során azt is megállapítottuk, hogy olyan sír nem akadt, amelyben e csoporthoz tartozó edényt jobb oldalon fekvő csontváz mellett találtunk volna. 15 (vagy 16) sírban kétséget kizáróan a bal oldalán feküdt a csontváz, további 5-ben valószínűleg szintén. De a még fennmaradó 7 sír többi melléklete sem vall jobb oldali csontvázra. így tehát a Magyarhomorogon tapasztaltak csak megerősítik azon eddigi véleményünket, hogy a gömbhasű, a négylábú és a csövestalpú korsók a nők mellékletét képezték.

100 A női sírok mellékletei közül ki kell emelnünk még az arany ékszereket. Az LIX. sírban a kúp (XVIII. t. 7) viseletére vonatkozó megfigyelést nem tehettünk.

101 A XXXVII. és LIV. sírban párosával előforduló arany karikás csüngők (XVIII. t. 1-2, 4-5) a koponya mellett voltak (21., 33. kép), akárcsak Magyartésen vagy Jászladányban.

10- Nem kétséges, hogy ezek szintén valamilyen főkötőt, vagy más fejéket díszítettek, mégpedig az eddigi megfigyelések szerint kétoldalt a halántéktájon. Ezt a véleményünket nem befolyásolja az, hogy a XXXVII. sírban az egyik darab nem szorosan a koponya mellett, hanem a fogak előtt, azoktól mintegy 8 cm-re feküdt. Bizonyára lecsúszott a fejék a temetéskor a koponyáról. Vagy az sem, hogy az LIV. sírban a koponya bal oldalán lévő darab színével, azaz dudoros oldalával a koponya felé fordulva feküdt. Ez talán azzal magyarázható, hogy a csüngő valószínűleg nem közvetlenül a főkötőre, hanem egy arról lecsüngő szalagra volt felvarrva. Különben az utóbbi csüngőpár már hosszabb ideje használatban lehetett, ugyanis mindkét darabnak egyik, ill. két, a felvarrásra szolgáló lyuka kiszakadt és újat kellett rajtuk csinálni. A XLVII. sírban, amelyben az előbbiekkel ellentétben csak egyetlen csüngő volt (XVIII. t. 3), az már távolabb feküdt a koponyától, a csontváz mellkasa előtt (28. kép). Hasonló helyzetben volt egy csüngő a pusztaistvánházi 4. sírban is.

103 Ezek viseletét talán akként tudjuk elképzelni, hogy egy nyakba akasztott szalagon függhettek. 100. Az előzetes beszámolóban ugyan azt említettem, hogy egy sírban (XLVI) jött jobb oldalon fekvő csontváz mellől ilyen edény. Ebben valóban van egy csövestalpú. De ez nem korsó (alacsony talppal), hanem hosszú, hengeres talpú fazék (IX. t. 3), amely edényforma, akárcsak a csövestalpú tál, előfordul egyaránt férfi és női sírban. Ezek viszont soha sincsenek fedővel ellátva. 101. A szerencsi 9. és fényeslitkei 11. sírban talált hasonló ékszerek helyzete arra enged következtetni, hogy romlandó anyagból készült gombszerű alapra illesztve, valamilyen fejdíszt ékesítettek. Lásd: Patay P.: A fényeslitkei... 55. 102. Patay P.: Szentesvidéki... 35. - Uő., Rézkori temető leletei... 5. 103. Patay P.: A bodrogkeresztúrí kultúra temetői... 43, 55. jegyzet. 244