A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Régészet, ókortudomány - Patay Pál: A magyarhomorogi rézkori temető
t. 2). A LXXII. sír nagyfülű bögréjét (XII. t. 11) az edénytípusra jellemző vonalkötegek díszítik. Végül a LXXXII. sír csészéjének szinte az egész felületét benyomott pontok fedték. Utóbbiak nem tűzdelt vonalnak (Furchenstich) ható, szinte összefolyó, sűrű pontsorok, csak aránylag nagyobb, önálló pontok, amelyek azonban némileg mégis sorba rendezettek, közöttük pedig kihagyott szalagok ismerhetők fel. A fenti díszített edények közül kettőnek - a VI. sír csövestalpú (II. t. 1) és a XXIV. sír négylábú korsójának fülei állatfejre emlékeztetnek. Ez ismert jelenség a fedővel ellátott edények körében. Említettem már a köcsögöknél és mély tálaknál, hogy ezek néhány példányán a bütykök száma és elrendezése még a tiszapolgári kultúra kerámiájának sajátos vonását idézi fel. De utaltam arra is, hogy az ilyen edények csakis a temető D-i felében találhatók. Ami pedig a bütykök alakját illeti, szembeszökő, hogy aránylag elég sok edényen kétoldalról benyomott, kissé hegyes alakúak láthatók. Leggyakrabban virágcserepeken (VII. t. 12, IX. t. 5 stb.), de előfordulnak korsón, csövestalpú korsón (VI. t. 4), különleges, nem bodrogkeresztúri jellegű bögrén is (VI. t. 7). Ezek a bütykök nem jellegzetesek a bodrogkeresztúri kultúrára, viszont kúpos, madárcsőrre emlékeztető alakban jelen vannak a tiszapolgári kultúra számos edényén. Alakjuk szinte azonos a vízszintesen átlyukasztott bütyökfülekével (a kétoldalról benyomott voltuk is talán az átlyukasztást utánozza). 60 Általuk egy újabb olyan elem ismerhető fel Magyarhomorogon, amely a tiszapolgári kultúra tradícióját idézi. Szembetűnő azonban, hogy ezek csakis a temető D-i felében találhatók fel. Vannak virágcserepek - különösen nagyobb méretűek - amelyek bütykei lapított hegyűek (pl. III. t. 2). Ezek viszont megtalálhatók mind az É-i, mind a D-i temetőrészben, bár utóbbiban nem fordulnak elő annak a közepén lévő sírokban. Aránylag elég sok edényen - különösen csövestalpú és gömbhasú korsókon hegyes füleket találunk (IV. t. 1, 2, V. t. 4 stb.), amelyek igen hasonlóak a tiszapolgári kultúrára jellemző hegyes bütyökfülekhez. Bár ezek nagyobbrészt szintén a D-i temetőrészben vannak jelen, feltűnnek azon kívül is (V., XIX. sír - I. t. 12, III. t. 6). Ezzel kapcsolatban csak azt jegyezhetjük meg, hogy hasonló hegyes fülek csövestalpú korsón a bodrogkeresztúri kultúrában elvétve másutt (pl. Fényeslitke 11, sír 61 ) is előfordulnak. Mély tálakon - a temető D-i felében előforduló kúpos aljúakon - ha nem is hegyes, de felcsúcsosodó fülek is láthatók (X. t. 10, IX. t. 13 stb.). A kerámia fentebb tárgyalt tipológiája során számos esetben említettük, hogy bizonyos edényformák vagy azok egyes típusai, vagy akár bizonyos elemek, mint pl. bütyök- és fülalakok a temetőnek majd a D-i, majd az É-i felében fordulnak elő. Ezzel már szinte előre is jeleztük, hogy a magyarhomorogkónyadombi temető a leletanyagát tekintve nem egységes, az két részre tagolódik. És valóban, a temető térképére rátekintve (1. kép) már az első pillanatban feltűnik, hogy az két részre, egy É-ira és egy D-ire oszlik. Az is szembeötlik, bár az okát, illetve jelentőségét nem ismerjük, hogy e két csoporton belül a sírok sűrűsége nem egyforma, a D-iben láthatóan sűrűbben sorakoznak, mint az É-iban. Ennél sokkal lényegesebbnek látszik azonban az, hogy a két sírcsoport leletei tipológiailag több vonásban különbözők. Különösen a D-iben ismerhető fel több olyan edényféleség, amelyet az É-iban hiába keresünk. így azok a köcsögök, amelyeknek 2 füle a vállon foglal helyet (IV. t. 1, V. t. 3 stb., ill, VII. t. 11 stb.), egyes bögrék (X. t. 3), füles poharak (XII. t. 12), nagyméretű korsók (IV. t. 4, IX. t. 1), kettősen kúpus tálak (X. t. 11, XI. t. 9), fordított csonkakúp 60. Bognár-Kutzián, I.: The Early... III. t. 7-11, XXI. t. 3, XXX. t. 2, XLI. t. 1, 4 stb. 61. Patay P.: A fényeslitkei... II. t. 6. 233
