A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Farkas Gyula: A Magyarhomorog-kónyadombi rézkori temető antropológiai értékelése

4. táblázat A bodrogkeresztúri műveltséghez tartozó délalföldi leletek taxonómiai megoszlása nemenként 6.* 7. 8. 9. 10. Együtt cf 9 d

1 9 d

1 9 cf 9 d

1 9 cf 9 '4 Protonordikus 1 1 .— 1 Nordikus 2 1 1 3 1 4 Cromagnoid—A 1 1 .— 1 Cromagnoid—

В 1 1 — 1 Gracilis mediterrán 1 1 1 2 1 3 Atlantomediterrán 1 3 4 4 Alpi 1 1 1 Összesen: 1 — 4 2 1 1 1 1 1 3 8 7 15 * A 3. és 4. táblázatban szereplő arab számok a fejlécben a következő temetőket jelzik: 1 = Deszk-A (Foltiny, 1941) 2 = Deszk-B (B. Kutzián, 1972) 3 = Hódmezővásárhely - Kotacpart - Vata-tanya 1932-1933. és 1933-1934. évi ásatások (Párducz, 1932; Zalotay, 1932; Banner, 1932; 1933-34; 1935; В. Kutzián, 1972) 4 = Lebő-A (Korek, 1958; Trogmayer, 1957; 1958) 5 = ószentiván VIII. (Tóth, 1942; Banner-Párducz, 1946-48; B. Kutzián, 1961) 6 = Magyartés (Patay, 1943) 7 = Nosza - Gyöngypart (Sulman, 1952; Garasanin, 1958; Farkas, 1973) 8 = Szentes - Kistőke - Szegi-tanya (Zalotay, 1933-34; Patay, 1943) 9 = Szentes - Teés (Zalotay, 1931; 1932; 1933-34) 10 = Vajska - Baba Sivacka (Brukner-Medovic, 1967; Farkas, sajtó alatt) Anatómiai variációk és paleopatológiai elváltozások A leletek rossz megtartási állapota természetesen csökkentette annak a lehetőségét is, hogy az esetlegesen előforduló anatómiai variációk és paleopatológiai elváltozások számát és minőségét teljes mértékben megfigyelhessük, így csupán azokról az esetekről számolhatunk be, melyek a töredékes leleteknél is megállapíthatók voltak. A 6., 31., 72. sír leleténél a felkarcsonton perforatio fossae olecrani humeri volt megfigyelhető. A 10. sír koponyájának fogívében feltűnően kicsiny fogak voltak (mikrodentia). A 49. sír leleténél a sutura lambdoidea-ban ossa Wormiana. A paleopatológiai elváltozások közé sorolhatók a 21. sír koponyacsontjainak endocranialis felszínén megfigyelhető borsónyi bemaródások (Pachioniféle granulumok), továbbá az 52. sír leletének esete. Utóbbinál az os occipitale interparietalis részén trepanációgyanús (?) sérülést figyelhettünk meg, amelynek szélén és a tabula externa vele határos részén a csont felülete barázdázott. Jóllehet ezek az esetek nyilvánvalóan nem reprezentálják az összes előfordult anatómiai variációt és paleopatológiai elváltozást, ennek ellenére úgy tűnik, hogy ebben a népességben ezek a jelenségek nem lehettek nagyon gyakoriak. 168