A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Farkas Gyula: A Magyarhomorog-kónyadombi rézkori temető antropológiai értékelése

Farkas Gyula A Magyarhomorog—kónyadombi rézkori temető antropológiai értékelése Leletkörülmények A lelőhely egy ÉNy-DK irányú dombon, Magyarhomorog községtől ÉÉK irányban, légvonalban mintegy 3 km-re helyezkedik el. Itt első alkalommal honfoglaláskori temető feltárásának megkezdése céljából Dienes István és Patay Pál 1961. október 16-28 között végzett ásatást (Dienes, 1961; 1962). Ekkor még csak két, bodrogkeresztúri kultúrához tartozó sír edénymelléklete került elő, csontvázak nélkül. Ezt követően azután 1970-nel bezárólag összesen 84 sírt tártak fel, melyeket római számokkal jeleztek, ezáltal különböztetve meg a bodrogkeresztúri kultúra sírjait a honfoglaláskori és kelta síroktól. Azokból az ásatási beszámolókból, melyeket Dienes István rendszeresen közölt (Dienes, 1962; 1963; 1964; 1965,- 1966; 1967; 1968; 1969; 1970; 1971; 1972) jól lehet követni a sírok megtalálásának éveit. Ezek a következők (az eredeti rómaiszámos sírokat az egyszerűség kedvéért arab számmal jelöljük): 1961: 1-2. Sír; 1962: 3-14. Sír; 1963: 15-43. SÍr; 1964: 44-69. sír; 1965: 70-79. sír; 1966: 80. sír; 1967: -; 1968: -; 1969: -; 1970: 81-84. SÍr. Mivel Dienes az 1970. évi ásatási beszámolójában említi, hogy a rézkori temető feltárásának befejezése volt a célja (Dienes, 1971) és a következő évi ásatási jelentésben nincs szó rézkori sírokról (Dienes, 1972), így a temetőt teljesen feltártnak kell tekinteni. Eszerint az összes sírok száma 84. A feldolgozásnál csupán az 1-2. (régi számozással) I.—

II. és a 44-80. (régi számozással XLIV-LXXX.) sírokra vonatkozó sírlapok, valamint Dienes első ásatási jelentése (Dienes, 1961) és az 1964-ig feltárt 69 sírról szóló előzetes értékelés (Patay, 1966) állott rendelkezésünkre. Az antropológiai leletanyag - megítélésünk szerint azonban nem az öszszes feltárt csontváz - jelenleg a JATE Embertani Intézetének gyűjteményében van elhelyezve. Metodika A leletek értékelésénél az elhalálozási kor és a nemiség (sexus) megállapítását, valamint a metrikus jellegek meghatározását a szokásos Martin-féle technikával végeztük (Martin-Saller, 1957-1966), illetve figyelembe vettük az erre vonatkozó szakirodalmat (Nemeskéri-Harsányi, 1958; Harsányi-Földes, 1968; Farkas, 1972). A taxonómiai kérdéseknél Lipták munkáira támaszkodtunk (Lipták, 1959; 1962; 1963; 1965; 1971; Farkas, 1972). 11 Déri Múzeum Évkönyve 161