A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Fintha István: A Szatmár-beregi síkság növénytakarójának változásai az utolsó évszázadok során és a vegetáció természetes rekonstrukciós folyamatai napjainkban

Soó R.-Máthé I. 1938.: A Tiszántúl flórája. Flora planitiei Hungáriáé Transtibiscensis. Magyar Flóraművek II. 1-192. (Debrecen). Sőregi J. 1933.: A panyolai tölgyfaépítmény háromrendbeli ásatása. A Debreceni Déri Múzeum Régészeti Osztályának Ismeretterjesztő Közleményei 5. Sőregi J. 1934.: Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez. A Debreceni Déri Múzeum Régészeti Osztályának Ismeretterjesztő Közleményei 6. Sőregi J. 1935.: Ösi építkezési módok a Felső Tisza és a Szamos vidékén. Szatmár-Bereg, febr. 10. Sőregi J. 1937.: Kutatásaim a Szamos mentén és a panyolai Tiszaparton (Mátészalka). Sőregi J. 1938.: A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A Debreceni Déri Múzeum Régészeti Osztályának Ismeretterjesztő Közleményei 9. Sőregi J. 1942.: Beszámoló jelentések. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 38. 26-42. Sőregi J. 1943.: Az olcsvaapáti-panyolai kiszállás. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 39. 36-38. Sőregi ]. 1943.: A XI. panyolai ásatás. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 39. 38-45. Sőregi J. 1943.: Néprajzi és régészeti kutatásaim a biharmegyei Érkeserü község határában. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 39. 47-57. Stetanovits P. 1953.: A szatmári síkság talajairól. Agrokémia és Talajtan. 3. évf. 19-34. Stetanovits P. 1956.: Magyarország talajai (Budapest). Szabadfalvi ]. 1966.: Nomád teleltetési rendszer az Alföldön. Műveltség és Hagyomány VIII. 85-136. Szabadfalvi J. 1968.: Migráció és makkoltatás az Alföld keleti peremvidékén. Műveltség és Hagyomány X. 55-84. Szabó I. 1937.: Ugocsa megye. Magyarság és nemzetiség I. 1. (Budapest). Szabó 1. 1969.: A középkori magyar falu (Budapest). Szabolcs I. 1961.: A vízrendezések és öntözések hatása a tiszántúli talaj képződési folyamatokra (Budapest). Szabolcs-Szatmár megye statisztikai évkönyvei 1956-1970. Központi Statisztikai Hivatal Megyei Kirendeltsége, Nyíregyháza. Szántó I. 1940.: Erdőtenyészet, éghajlat és lecsapolás (Sopron). Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. e. vármegyék. 1939. Szerk.: Fábián S. Magyar városok és vármegyék monográfiája 28. (Budapest). Szatmár vármegye. É. n. Szerk.: Borovszky S. Magyarország vármegyéi és városai 17. Szebényi L.-né 1954.: A szatmári síkság talajgenetikai viszonyai. Agrokémia és Talajtan 3. évf. 35-46. Széchenyi I. 1846.: Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg (Pest). Szentpéter у E. 1937-38.: Scriptores Rerum Hungaricorum tempore ducum regumque stirpis Arpadinae gestarum. I—II. (Budapest). Szinnyei J. 1897-1901.: Magyar Tájszótár. I-II. (Budapest). Szirmay A. 1805.: Notitia politica, historica, topographica incliti Comitatus Ugochiensis (Pest). Szirmay A. 1809-1810.: Szatmár Vármegye fekvése, történetei és polgári esmérete. I-II. (Buda). Szodtridt I.-Tallós P. 1968.: A Felsőnyírádi-erdő láp- és ligeterdei. Die Bruch- und Auenwälder des Waldes von Felsőnyírád. A Veszprémi Megyei Múzeumok Közleményei 7. 193-201. Szűcs S. 1913.: A régi Sárrét világa (Kolozsvár). Takáts S. 1898.: A Szamos szabályozása. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. Takáts S. 1899.: Az ecsedi láp eresztése a múlt században. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 6. évf. 1-34. Tallós P. 1954.: A pápakovácsi láprét növénytársulásai és fásítása. Erdészeti Kutatások 4. évf. 55-69. Tallós P. 1959.: Erdő- és réttípus tanulmányok a Széki erdőben. Erdészeti Kutatások 6. évf. 301-353. Thaisz L. 1911.: Adatok Bereg-vármegye flórájához. Magyar Botanikai Lapok X. évf. 1-3., 38-64. Timár L. 1948.: Egy szolnoki zátonysziget benépesedése. Az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve II. 165-170. (Szeged). Timár L. 1950.: A Tiszameder növényzete Szolnok és Szeged között. Annál. Biol. Univ. Debr. I. 72-145. Timár L. 1950.: A Marosmeder növényzete. Annál. Biol. Univ. Szeged I. 117-136. Timár L. 1953.: A Tiszamente Szolnok-Szeged közti szakaszának növényföldrajza. Földrajzi Értesítő II. évf. 1. 87-113. 116