A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Fintha István: A Szatmár-beregi síkság növénytakarójának változásai az utolsó évszázadok során és a vegetáció természetes rekonstrukciós folyamatai napjainkban

IRODALOM Arany S. 1953.: Adatok a tiszai hullámterek talajviszonyainak megismeréséhez. Az Erdő, 2. évf. 19. A tiszai Alföld. 1969. Szerk.: Marosi S.-Szilárd J. Magyarország tájföldrajza 2. (Budapest). Bacsó N. 1959.: Magyarország éghajlata (Budapest). Bagossy B. 1907.: A hajdani Szatmárvár helye, neve és keletkezése. A Szatmári Kir. Kath. Főgimnázium 1906-1907. évi értesítője. (Szatmár-Németi.) Balázs F. 1943.: Nagymajtényi sík. Debreceni Szemle, XVII. évf. 1., 16-20. Ballá Gy. 1954.: A Nyírség és a Bereg-Szatmári-síkság néhány geomorfológiai problémája. Földrajzi Értesítő, III. évf. 673-681. Ballenegger R. 1917.: Az Alföld erdeinek hajdani elterjedéséről. Erdészeti Lapok. Baranyi S. 1966.: A Tiszabecs-Tivadar közötti Tisza-szakasz levonulási viszonyai. VITUKI 1964. évi beszámoló, 141-152. Bátky Zs. 1921.: Parasztházak építőanyag szerinti elterjedése hazánkban. Föld és Ember, 35-39. Веку A. 1931.: Az erdő legeltetése. Köztelek, XLI. évf. 88-89. Belényesy M. 1957.: Beregi falutörvények a XVIII. sz. fordulójáról. Néprajzi Közlemények, II. évf. 266-267. Berényi D. 1932.: Az alföldi erdőterületek nagysága az utóbbi években. Debreceni Szemle, VI. évf. 70-75. Berényi D. 1964.: Észak- és Közép-Tiszántúl éghajlati viszonyai. Földrajzi Értesítő, 447471. Bernátsky J. 1911.: A magyar Alföld pusztai és erdei növényzetéről. Földrajzi Közlemények. Bodrogközy Gy. 1962.: Das Leben der Tisza. XVIII. Die Vegetation des Theiss-Wellenraumes. I. Zönologische und ökologische Untersuchungen in der Gegend von Tokaj. Acta Biologica. Szeged, VIII. 3-44. Bodrogközy Gy. 1965.: Die Vegetation des Theiss-Wellenraumes. II. Vegetationsanalyse und Standortökologie des Wasser und Sumpfpflanzenzönosen im Raum von Tiszafüred. Tiscia, 5-31. Bogdánti Ö. 1925.: Az Alföld hydrológiája. Vízi munkálatok az Alföldön. A Debreceni Tisza I. Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Közleményei. I. 1-72. Boros Á. 1924.: A zsombék. A Természettudományi Közlöny pótfüzete, 1-4. Boros Á.: 1924.: A bátorligeti ősláp növényzete. A Természettudományi Közlöny pótfüzete, 62-63. Boros Á. 1936.: A Duna-Tisza kőriserdői és zsombékosai. Botanikai Közlemények, XXXIII. évf. 84-97. Boros Á. 1961.: A tündérrózsák. Élővilág, VI. évf. 26-29. Boros Á.: 1962.: Az Ecsedi-láp lecsapolás előtti növényvilága és az alföldi reliktumok. Die Pflanzenwelt des Moores Ecsed vor der Entwösserung und die Relikten des Tieflandes. Botanikai Közlemények, IL. évf. 289-298. Borsy Z. 1954.: Geomorfológiai vizsgálatok a Bereg-Szatmári-síkságon. Földrajzi Értesítő, III. évf. 270-279. Borsy Z. 1959.: A Bereg-Szatmári-vízrendszer kialakulása. Acta Univ. Debr., V. 253-270. Borsy Z.-né-Borsy Z. 1955.: Pollenanalitikai vizsgálatok a Nyírség északi részében. Acta Univ. Debr. II. Bulla B. 1964.: Magyarország természeti földrajza (Budapest). Czirbusz G. 1899.: Az Ecsedi-láp lecsapolása. Földrajzi Közlemények, 97-122. Csinúdy G. 1954.: A bátorligeti láp története a pollenanalízis tükrében. Földrajzi Értesítő, III. évf. 684-694. Csinády G. 1959.: A csarodai laposodott folyómeder pollenanalitikai vizsgálata. Acta Univ. Debr. V. 271-277. Csiszár Á. 1971.: A beregi sertéstenyésztés. Ethnographia LXXXII. évf. 481-496. Csomár Z. 1968.: Mátészalka (Mátészalka). Csüry B. 1936.: Szamosháti szótár I—II. (Budapest). Dansereau, P. 1957.: Biogeography an Ecological Perspective (New York). Dévai Gy.-Fintha I. 1968.: Adatok a Szatmár-beregi síkság biogeográfiájához. I. A Szamoszátonyok, -palaj ok és -teraszok benépesedése növényekkel. Acta Biol. Debr. VI. 33-51. Erdész S. 1967.: Gabonatároló építmények a szatmári Erdőháton. A Nyíregyházi Jósa A. Múzeum Évkönyve X. 203-214. 8 Déri Múzeum Évkönyve 113