A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Módy Gyorgy: Néphagyomány és helytörténet

Az első történet két ténylegesen megtörtént „amatőrásatás" emlékeiből szövődött össze. A Korhánhalom kb. 1200 méterre fekszik Berettyószentmártontól keletre, a szabályozás előtti Berettyó valamikori árterületén egy hátságból emelkedik ki. Az említett Leszkay képviselő azonos az 1931-35. évi országgyűlésre kormánypárti programmal beválasztott Leszkay Istvánnal, apja János, berettyószentmártoni földbirtokos.

9 A halom az ő birtokán feküdt, az ő tudtukkal végeztek ott kutatást Balogh Sándor és kubikos társai, 1934 tavaszán. Leszkay János veje, Fráter László Bihar megyei alispán ez év szeptember 27-én személyesen jelentette be az „ásatást" a Déri Múzeumba. Sőregi János régész egyéb munkái miatt csak október 22-én mehetett ki a helyszínre. Az akkor fiatal akácossal borított halom a falutól keletre kb. 1 km távolságban fekszik a Leszkayak Drágatemető nevű tanyája mellett. Valóban az ő tudtukkal húzták Balogh Sándorék a két mély kutatóárkot a halom tetején. A Drágatemető tanyát sem az 1901-ben kiadott megyei monográfia, sem az 1907. évi Helységnévtár nem említi a Berettyószentmártonhoz tartozó tanyák, lakott puszták között. Csak a közigazgatásilag Berettyóújfaluhoz tartozó Korhánypusztát, illetve Korhánysziget tanyát tüntetik fel. Ezt még az 1973. évi Helység3. kép. A berettyószentmártoni Korhánhalom széle, a hozzávezető úttal. Fotó: Sőregi, 1934 9 Leszkay Istvánt a szalárdi (kismarjai) választókerület juttatta be képviselőnek, 1935-ben nem vállalt jelöltséget. Apja János 534 holdon volt birtokos Berettyószentmártonban. Lásd Magyar Politikai Lexikon 1929-1935. (Szerk. Madarász Elemér, Budapest, 1935) 92. és Bihar-vármegye. Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája XXV. (Szerk. Nadányi Zoltán, Budapest, 1938) 382, 474. és ugyanabban a Személyi adattár 86. 652