A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Muezológia - Ditróiné Sallay Katalin: Hozzászólás a múzeumi restaurálás helyzetéhez

lyülhet egy jó szakmai kapcsolat a szakfelügyelő, s rajta keresztül a Módszertani Központ, és a hálózatukhoz tartozó, hasonló munkát végző dolgozók között. Ahogy a szakmuzeológusok szakfelügyelői is bizonyos érdeket, a szakágazatukhoz tartozó anyag rendszeres, tervszerű feldolgozását tűzik célul, ugyanez az érdekképviselet mutatkozhat meg restaurátori szinten, mivel eddig a restaurátorok érdekeit igen kevesen nézték és képviselték. Korábban a Minisztérium Főosztályán belül függetlenített szakfelügyelők voltak,, ma már ez megszűnt, ugyanis a korábbi gyakorlat szerint egy-egy országos múzeumban dolgozik az, aki saját munkája mellett a rábízott terület szakmai ellenőrzésével, muzeológiai, tudományos munkatervekkel és eredményeivel is foglalkozik mint szakfelügyelő. Az országos múzeumban a szakfelügyelettel megbízott dolgozónak hatáskörébe nem tartoznak a saját munkahelyének azonos szakágazatú munkatársai. Az országos múzeumokat szakfelügyelet terén bázis-intézményeknek tekinthetjük, ennek analógiájára: ha a restaurátoroknak is van egy csúcs-szerve, annak dolgozói feltétlenül alkalmasak arra is a kutató munka mellett, hogy egy-egy terület felügyeletét rájuk bízzák. Ez a kezdeményezés ha nem válik formálissá, és hatáskörük is kialakul, igen gyümölcsöző lehet további munkánkban. Az országos múzeumokban restaurátori osztályok is vannak, de ezek az osztályok nem lehetnek azonos elbírálásúak a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központtal, mivel feladataik, szervezeti felépítésük, pozicionális helyzetük inkább a vidékiekhez hasonló. Tehát a restaurátorok szakmai felettes szervének a Módszertani Központot kell tekintenünk országos múzeumokban csakúgy, mint vidéken, különben a restaurátori szakmai felügyelet terén egy nem megfelelő kettősség jönne létre. Arra kellene törekedni, hogy a Módszertani Központ személyi bővítése során ebben az irányító intézményben minden muzeológiai ágazatnak - anyagféleségenként - legyen kiváló szaktudású képviselője. A szakosítást elsősorban itt kellene végrehajtani úgy, hogy külön-külön csoport foglalkozna kerámiákkal, minden fajta fémmel, fával, bőrökkel, textíliákkal, szaruval és csontokkal, üvegekkel stb. Tehát olyan anyagokkal, amelyek a múzeumi gyűjteményekben előfordulnak, s a csoportok a történelem előtti koroktól kezdve napjainkig foglalkoznának a tárgyakkal anyaguk szerint, mivel a restaurátori, konzervátori munkában nem a tárgy kora, hanem a tárgy anyaga, romlási foka, összetétele az irányadó. (Azért mondunk itt „csoportokat", mert a számítás szerint kb. 50 főre felfejlesztett csoportból a mintegy 20-30 fős kutatórészlegben feltehetőleg nem egy ember, hanem nyilván több fog dolgozni azonos tárgykörben.) Ha ellenvetésül lenne aki kifogásolná, hogy az illető szakfelügyelő csak a kerámiákkal, vagy pl.: fémekkel foglalkozik behatóbban, vidéken pedig zömmel általános, és nem szakosított restaurátorok vannak, annak szabad legyen már itt válaszolnunk egy példával. Mondjuk egy vidéki múzeumban van képzőművészeti gyűjtemény, melynek kezelője művészettörténész. Tételezzük fel, hogy az a vidéki képzőművészeti anyag tartalmaz magyar és külföldi mesterek jeles müveit, de nemcsak olajfestményeket, hanem grafikákat, metszeteket, sőt szobrokat, kisplasztikákat, talán még távol-keleti grafikai- vagy festmény anyagot is. Mindezek egyetlen szakfelügyelő hatáskörébe tartoznak, de senki sem vonja kétségbe, hogy nem értenek hozzá, s emiatt nem látják el jól feladatukat. Hasonló a helyzet a természettudományi ágazat szakreferenciája esetében is, mert állattani, növénytani preparátumok, rovar- és lepkegyűjtemény, ásványtani anyag stb. együttese alkotja a gyűjteményt. 10. Továbbképzés. Utánpótlás kérdése. Főiskolai képzés, főiskolai felvétel örömmel vettük tudomásul, hogy hosszú, fáradságos munka eredményeképpen a Képzőművészeti Főiskolán megindult - keresztfélévvel - az általános restaurátor-képzés. Ez elsősorban a Restaurátor Központ munkatársainak jelent megnövekedett feladatot, mivel elsősorban ők jönnek számításba mint előadók, a néhány „külső" munkatárs mellett, akik országos múzeumok restaurátori osztályain dolgoznak. A Restaurá850