A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Tóth Béla: Maróthi György földrajzi munkái
rendjében, de nála legtöbb helyt részletesebb és frissebb leírásokat ad, s az ezekhez alapul szolgáló adatokat többnyire Iselin művéből meríti. Az államok, a városok bemutatásában is nagyjából Iselin szempontjai szerint jár el. Valószínűleg Iselinre támaszkodik pl. az a svájciakra vonatkozó megállapítása, amellyel először I. Chr. Beckhez írott levelében találkozunk" . . . „fidem et candorem illum Helveticum in te desidero, quem vos quasi proprium vestrae genti asseritis" (Debrecino, a. d. XVII. Kai. Febr. MDCCXXXIX) /i0 földrajzában pedig ilyenformán hangzik: „Az emberek nagyon hűségesek, becsületesek és vitézek. Mint erős tagbaszakadt embereket másutt is szívesen alkalmazzák őket katonáknak." - Iselinnél ezt így olvassuk a Schweiz címszó alatt: „In Haltung der einmal getanen Zusage erwiesen sie sich so getreu und standhaftig, dass auch eidgenossische Treu und Redlichkeit in ein gemeines Sprichwort erwachsen. Dieses alles ware vereinbaret mit einem überaus starken und die grössten ungemach ausdauernden Leibstemperament, grosser und recht gravitätischer Statur und einer ungemeinen Leibesstarke". A katonáskodásukra vonatkozó részt saját tapasztalatából is hozzáfűzhette. Abban is egyezik Iselinnél s kora legtöbb földrajzírójával, hogy számszerű adatokat (lakosok száma stb.) nem közöl, s az országokban levő hegyeket sem említi. Természetesen ismerte Maróthi Johann Hübnernek a XVII. sz. közepe óta Európa-szerte elterjedt és sok kiadást megért, sokszor átdolgozott tankönyvét is (Ez volt a legfőbb forrása a már emlegetett kassai kiadású Geographica Synopsisnak is). 41 Erre mutat pl., hogy Európa tárgyalásának kezdetén Hübner erőltetett hasonlatát használja, mely szerint Európa alakja egy ülő leányhoz hasonlít, s a gondolatot az R. 295a. sz. jegyzet rajzban is bemutatja. A hasonlatot egyébként a kassai földrajzkönyv is átveszi a következő formában: „Quamquam Strabo Draconis volantis esse velit, receptum tarnen est esse Virginis, cuius ornamentum capitis Lusitania, facies Hispánia, collum extrema Galliae Pyraeneis subiecta montibus, pectus Gallia, ambo brachia Italia ас Britannia, axillae Belgium et Helvetia, venter Germania, gonua Dania, Suecia, Norwegia, vestis reliqua ad pedes usque diffusa Moscovia, Hungária, Graecia, etc. (3-4. I.) 42 Természetesen voltak Maróthinak részletesebb és korszerűbb forrásai is. „Belgium Foederatum", a mai Hollandia tárgyalásánál nyilván használta a nagy humanista, Hugo Grotius Commentariolus de statu Foedarati Belgii (Hagae Comitum, 1656) és Annales et históriáé de rebus Belgicis (Amstelodamum, 1658) с munkáit, továbbá Paulus Merula De statu reipub [licae] Batavicae с művét, mely az elsőnek említett írással egy kötetben jelent meg. Mind a két kötet megvolt Maróthi könyvtárában, és ma is megvan a Kollégium könyvtárában (Jelzetük: K. 684.). Asia, Africa, America." Maróthi ez utóbbi részt kibővíti a történelmi fogalmával és szempontjaival (Bár a Laurentius Reinhardus által készített fenti kiadás szintén „Observationibus geographicis, historicis ac genealogicis locupletata" jelent meg a címlap szerint). 40 Debrecen, 1739. jan. 16. A levél fotókópiája a KLTE könyvtárában. 41 Hübner, Johann (1668-1731) tanár és tudós Németországban. Főleg történelemmel és földrajzzal foglalkozott. Fragen aus der alten und neuen Geographie с munkája még életében 36 kiadást ért meg és 100 000 példányban fogyott el, holland, francia, olasz, svéd stb. fordításokban. Latin nyelven nálunk is több kiadást ért. 42 A szűzhöz való hasonlítást megtaláljuk Szatmár Németi Pap István említett verses földrajzában (1. 18. j.) is. 821