A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: XVIII. század eleji komédia az iszákos papról és a részeges Magisterről

rást jelenthetett az iskoladrámák szerzői számára a napi hír is, s ebben a tekintetben rendkívüli gyorsaságot is tapasztalhatunk. Az esemény megtörténte után alig egy-két hónappal már játsszák is alkalmanként a napi hír témája ötletéből született deklamciót.

45 A lehetséges forrás vagy források igen szerteágazóak, s a téma, éppen a mi témánk is századokon át, s ha nem is dramatikus, de legalább epikus formában, él tovább. Milyen technikai feltételeket szabott a dráma előadása? Megvalósíthatatlan feladatot nem jelenthetett. A barokk színpad nem jelképes díszleteket használt, hanem olyanokat, amelyekkel tökéletes illúziót tudtak kelteni.

46 Óriási összegeket költöttek az iskolai színpad berendezésére, a jelmezek, díszletek, kellékek beszerzésére. Van rá példa, hogy a színpadon még valamiféle machina hidraulica-t, azaz vízi gépezetet is alkalmaztak.

47 A kantaiak sokkal szegényebbek, semhogy ilyen hatalmas apparátust vonultatnának fel. Nyilvánvaló azonban, hogy a jezsuita eredetű drámákat összegyűjtő kantai minoriták a saját lehetőségeikhez mérten törekedtek a színi valószerűség minél tökéletesebb megközelítésére. Ez a komédia azonban nem jelentett a rendezőnek díszletezési vagy technikai nehézséget. A cselekmény mindössze három színhelyen zajlik, a pokolban, egy városka utcáján és egy bírói „tárgyaló teremben". Valamenynyi megjelenítése egyszerű probléma volt. Nem tudjuk, hogy a kantaiaknak volt-e fedett színháztermük. Aligha lehetett.

48 így tehát a kor gyakorlatának megfelelően afféle „sub Jove", azaz szabad ég alatti színpadot építettek, ami vagy állandóan állt vagy csak alkalmilag állították fel. A nézőközönség részére az ülőalkalmatosságot pedig nyilvánvalóan alkalmilag biztosították. A darabban, rendezői utasítást alig találunk. Annyi azonban kiderül a szűkszavú szerző rendelkezéséből, hogy a színtérben egy függönnyel lezárható résznek úgynevezett clausura-nak kellett lennie, s emögé rejtették el a hordóba erőszakolt, részeg Victort. Egyébként is a színfalváltásnak egy könnyen alkalmazható módszerének, a „forgó színpadnak" egyik őse volt ez a megoldás. A komédia kelléket sem igényelt sokat, egy kisebb emelvényre, vagy félfenekű hordóra, bírói székre és asztalra volt szükségük. A jelmezek sem jelenthettek gondot, s így a rendező könnyűszerrel vihette színre ezt a vígjátékot. Egyébként itt az iskolaszíni gyakorlatban általánosan használt sztereotip színhelyekkel, állandó figurákkal, századok óta örökölt és örökített komikus helyzetekkel, jelenetekkel találkozhatunk. A bíró a most tárgyalt dráma kolligátumának néhány drámájában megtalálható.

49 ítélete alkalmasint még halálos is, s a barokk színpad nem rettent attól vissza, hogy a színpadon játssza meg a kivégzés ceremóniáját. Kolligátumunk magyar nyelvű, 1738-ban keletkezett moralitás játékának főszereplője, a szerzetet és hitét is elhagyó apagyilkos Antaerius kivégzése előtt a félelmetes bakó jelenlétében mondja el búcsúzóját, amelyben nemcsak a maga lelkét könnyíti hanem a darab célzatát is 45 Vö.: Kilián i. m. 1967. 15-18. 30. Kilián István: Iskoladráma Nagy Péter orosz cárról 1698-ból (Gladiator Moschus) Itk. 1975. 2. 188-191. 46 Vö.: Csatkai Endre: Soproni iskolai színjátékok a 17-18. században. Színpad 1936. 265. Vö. még: Kardos-Dömötör RMDE I. XXXIX, XL, XLI, XLII, XLIII-as képek. 47 Vö.: Kilián István: Adatok Eger XVIII. századi iskolai színjátszásának történetéhez. ItK sajtó alatt. Vö.: Kassuba Domokos: Az egri főgymnásium története. A cisterci rend egri kath Főgymnásiumának Értesítője 1894-95. 1-149. (Eger, 1895.) 29. 48 A kantaiak 1696-ban fából építettek rendházat és iskolát. Alig valószínű, hogy külön színháztermet építettek volna. Vö.: Karácsonyi i. m. II. 432. 49 így a Parentum nimius amor sui ipsius ultor, A Musa cum ministris suis, A Gladiator Moschus és a Hilaria Deorum in Salacone sartorculo exhibita címűekben. 792