A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei
művészt. Ugyanakkor a Műpártoló Egyesület, s a helyi festők egy része ellenszenvvel fogadja naiv hatású művészetét. Az 193l-es, első csoportkiállításon többek között „Hó a Hortobágyon", „Pásztorfejek" (4. kép), „A hortobágyi híd" с műveit állítja ki, jelentős sikert aratva. 1931 decemberében hosszabb ideig Budapesten tartózkodik a Nemzeti Szalon kiállításán 49 , ahol ismeretségi köre Fülep Lajossal, Czigány Dezsővel bővül, ott találkozik eddigi támogatóival: Vaszary Jánossal, Petrovics Elekkel, Medgyessyvel. Büszkén írja barátainak a budapesti szakmai körök biztató szavai alapján: „Debrecent és Hortobágyot a képzőművészeti kultúra terén én képviselem. Én ismertettem meg a Hortobágyot. Móricz Zsigmond azt mondja, hogy a Hortobágyot én íedeztem íel" m . Budapesten bemutatott anyagát többek között Ybl Ervin, Farkas Zoltán, Elek Artúr, Kárpáti Aurél méltatta 51 . 1932 februárjában a Déri Múzeumban rendezett Ecsedi István segítségével nagysikerű egyéni kiállítást, 74 művét mutatva be (pl. „Vásárra a hajnalon", „Halastó", „Kettős kút" tájképeit, valamint pásztorfejeit). Még ez évben Miskolcon, 1933-ban pedig Hajdúböszörményben állított ki. E sikerei alapján választotta meg az Ady Társaság képzőművészeti osztálya elnökének a távozó Holló László utódjául. Káplár már kialakult budapesti összeköttetéseit önzetlenül használta fel a Társaság művészeti céljaira. Vaszary és Csók debreceni meghívása is részben az ő érdeme. 1934-ben, az első „Magyar Östehetségek" kiállításán aratta legjelentősebb sikereit. 52 Legendák, jó- és rosszindulatú híresztelések vették körül hátralevő hónapjaiban, s korai, tragikus halála újabb legendák forrása lett. A róla szóló írások egy része azonban kellően helyére tette már életművét 1935-36-ban 53 . 1935 októberében hagyatéki kiállítása nyílt Budapesten, a „Magyar Östehetségek" Erzsébet téri új helyiségében 54 . A későbbiekben: 1936-1937-1938-ban is tovább szerepeltették műveit a szentistván-heti bemutatókon, valamint az 1938as hágai „Magyar Östehetségek" kiállításán. Káplár korai halála érzékeny veszteséget jelentett a debreceni Ady Társaságban. Ecsedi István összegyűjtötte Budapesten, Miskolcon, Debrecen környékén, magányosoknál levő képeit, s a százdarabos anyagból 1936 áprilisában nyílt hagyatéki kiállítás a Déri Múzeum két termében. A Társaság sírköve felállításával örökítette meg emlékét, Gulyás Pál költeménnyel 55 . Káplár Miklós művészete korában, de a közelmúltban is ellentétes vélemények, megítélések alá esett. Sikerét - részben - a harmincas években kibontakozó őstehetség kultusznak köszönhette, amely nem volt mentes a fajiság túlzott hangsúlyozásától. Művészetének azonban maradandó része van: leg49 1931 decemberében, a Nemzeti Szalon LXXIV. csoportkiállításán többek között Forgách Erzsébettel állított ki. 50 Levél Ecsedi Istvánnak, Budapest, 1931. december 22-i dátummal (kézírásos). DMA. 51 Az 1932-es debreceni kiállítás katalógusa részleteket közöl Ybl Ervin, Elek Artúr stb. méltatásaiból (Déri Múzeum Adattárában). 52 Sajtókritikák az Östehetségek Kiállításáról: - Kassák Lajos (Nyugat, 1934. 183-188.) Farkas Zoltán (uott 284-285.) 53 „Magyar Művészet" nekrológja - 1935. 160. - Pallas Lexikon, XXI. kötet. 666. - „Vasárnap", 1935. október 20. 54 Bálint Jenő rendezte a kiállítást. Káplár művein kívül Csülök, Mogyoróssy stb. szobrai szerepeltek itt. 55 Gulyás Pál: Néhai Káplár Miklós két képe alá - „Válasz", 1936. 7-8. 49 Déri Múzeum 769
