A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról

Tanulmányok Haláp élővilágáról IV. Dévai István* Kisrákok (Cladocera et Copepoda) Haláp Cladocera és Copepoda faunájáról előzetes irodalmi adatok nem álltak rendelkezésemre, ezért munkám első fázisában célom a faunalista összeálítása volt. Eredményeimről a következőkben számolok be. A vizsgálati területen 19 mintavételi helyet jelöltünk ki (vö. Aradi Cs.Dévai Gy.-Fintha I. tanulmányával). Felméréseinket hét alkalommal végeztük (1970. VI. 17.; 1970. VII. 2.; 1970. VII. 26.; 1970. X. 4.; 1970. XII. 7.; 1971. II. 10.; 1971. IV. 5.). A mintákat minden mintavételi helyen több pontról vettük, mivel - meggyőződésünk szerint - csak így kaphattunk viszonylag pontos képet az egyes mintavételi helyek Cladocera és Copepoda faunájáról. A mintavételhez általában 1 literes alumínium mérőedényt használtunk, tekintettel arra, hogy a víz a legtöbb mintavételi ponton sekély (<C 30 cm) volt. A víz zavarossági fokától és a planktonsűrűségtől függően 3-30 liter vizet merítettünk. A mintát 25 l/a minőségű planktonhálón (Schwoerbel, J. 1966, p. 46.) szűrtük át és a feldolgozásig 23-24/90-es méretű üvegfiolában (,,planktoncső"-ben) tároltuk. A mintákat még a helyszínen egy-két csepp 37%-os formalinnal fixáltuk. A laboratóriumban, a mintavétel után néhány órával az anyagot - a planktonsűrűségtől függően - 10-15 csepp 37%-os formaiinnal tartósítottuk. A minták feldolgozását 8X5 cm nagyságú, 160 négyzet-mezőre osztott számlálókamrában, Zeiss mikroszkóppal, ЗХЮ, esetenként pedig nagyobb nagyítás mellett végeztem. A fajok identifikálásához Gamma, ill. Zeiss NfpK kutatómikroszkópot használtam. A Cladocera és Copepoda fajokat Edmondson, W. T. (1966), Herbst, H. V. (1962), Kiefer, F. (I960), Manujlova, E. F. (1964), Rilov, V. M. (1948), SrámekHusek, R.-Straskraba, M.-Brtek, J. (1962) és Wagler, E. (1937) munkái alapján határoztam meg. A kisrák fauna tárgyalása kapcsán a Limnofauna Europaea-ban (lilies, J. 1967) közölt rendszert és nómenklatúrát követtem. Faunisztikai adatok Cladocera Daphniidae Ceriodaphnia laticaudata P. E. M. H/9: 1970. VII. 2.; H/10: 1970. X. 4. Mindössze néhány példányát gyűjtöttem. Irodalmi adatok szerint a faj általá* Hajdú-Bihar megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Debrecen 75