A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei

tek felvételét - szeparálódott'

w

. A képzőművészeti csoport értekezletein élesen vitatták a volt Műpártoló Egyesületi tagok és az „adysok" a múltbéli összeütközéseket. Mindezek ellenére lassan elmosódtak a határok Debrecen képzőművészei között, a Debreceni Kultúrhét, az üzemi tárlatok, előadássorozatok programjában egyaránt kivették részüket. Az 1947-es húszéves jubileumi ünnepség keretében rendezett kiállításon már mint az Ady Társaság tagja állít ki Bars László, Adler Miklós és Menyhárt József, s meghívottként a debreceniek jórésze. A meghaltak közül Berki Irma két arcképét, Káplár Miklós három - Déri A'Iúzeum tulajdonában levő - vásznát, Vadász Endre két temperaképét szerepeltették, a régebbi tagok közül Félegyházi egy rajzát, Holló, Senyéi, Medgyessy, Gábor jani több művét. Az 1947. november 16-án nyíló tárlatot Gáborjáni Szabó Kálmán, a Képzőművészeti Főiskola tanára nyitotta meg. Kardos László a Vallás és Közoktatási Minisztérium tanácsosa pedig megvásárolta a Déri Múzeum részére többek között Holló László csendéletét. Félegyházi rajzát, Senyéi „Debreceni pékség"-ét. A jubileumi ünnepség keretében avatták a Déri Múzeum Ady-szobáját, ahova Bars László, Boromisza Tibor, Holló László és Menyhárt József Ady Endrét, dr. Ady Lajost és Káplár Miklóst ábrázoló portréit helyezték el .Az Ady-ünnepre megjelenő ,,Vándortüz"

n címlapján Gáborjáni Szabó fametszetét, belül Medgyessy Petőfi-szobor vázlatát. Senyéi „Idill", Holló „Hazafelé", Gáborjáni Szabó „Szektások" olajképét, Félegyházi pasztelljét, Vadász grafikáját és temperaképét tartalmazza, valamint a képzőművészeti osztály új tagjainak, Kónya József-пек tanulmányát. „Az Ady Társaság képzőművészeiről", Bérei Soó Rezső emlékező írását Vadász Endréről. A Társaság utolsó, jelentős képzőművészeti tette a debreceni Petőfi-szobor tervének keresztülvitele. Medgyessy Ferenc több írásában, nyilatkozatában megemlékezett debreceni tárgyalásairól, Ady Társaság-beli barátai támogatásáról. Különösen nagy szerepe volt a szobor előkészítésében Juhász Géza elnöknek, úgy is mint nemzeti bizottsági tagnak.

32 Az Ady Társaság a Petőfi-szoborral együtt sürgette az Ady Endre-szobor, a Juhász Nagy Sándor-síremlék tervezetét. Medgyessy felkérésükre vázlatokat is készített, e tervekből azonban csak később, részben és sok változással lett valóság

33

. A képzőművészeti osztály többé nem hallat magáról. Az irodalmi, képzőművészeti és egyéb művészeti szervezetek, illetve szövetségek létrejöttével, 30 A Magyar Művészek Szabadszervezete debreceni képzőművészeti csoportjának titkára Menyhárt József. Neki írja Toroczkai 1946. augusztus 26-i kézírásos levelében: ... „a Műpártoló Egyesületnek tagadhatatlan érdemei vannak Debrecen művészeti múltjában, kár azokat kisebbíteni vagy befeketíteni... az Ady Társaság a múltban közismerten képzőművészeti arisztokrata volt a Műpártoló Egyesület demokrata színvonalával szemben". (Déri Múzeum Adattárában.) 31 „Vándortűz" a Magyar Irodalmi Társaságok Időszaki Értesítője. 1947 6. sz. a debreceni Ady Társaság gondozásában jelent meg 1947 novemberében, 104 oldal terjedelemben, tagnévsorral, tanulmányokkal, reprodukciókkal. 32 Irodalom: Medgyessy Ferenc- Életemről, művészetről (Koczogh Ákos előszavával, Bp. I960) 51-57. - Kádár Zoltán-Medgyessy Ferenc: A debreceni Petőfi szobor története („Építünk", 1953. 3. sz. 39-42.) - továbbá: Juhász Géza: Medgyessy emlékek (Alföld, 1961. 3. sz. 181-186.) és László Gyula: Medgyessy Ferenc (Bp. 1969.) 33 Juhász Nagy Sándornak nem készült emlékműve Debrecenben, Ady egészalakos szobor sem. Jelenleg folynak a tárgyalások Melocco Miklós sokat vitatott padon ülő szobrának Nagyerdőn, a művészsétányon történő elhelyezése ügyében. Az Ady Iskolában Makrisz Agamemnon Ady portréja látható. 760