A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei

tetve érezte ugyanis a régi testület, a Műpártoló Egyesület létét.' Medgyessy Ferenc Budapesten élő szobrászművész - előzőleg a Művészház tagja - szintén csatlakozott 1927-ben a képzőművészeti osztályhoz. 1927-31 közt a Műpártoló Egyesület téli tárlatán szerepelt a képzőművészeti osztály együttese külön falakon - ha nem is önállóan. Az 1927-es kiállítás az Ady-ünnep részeként dr. Ady Lajos díszelnök beszédével nyílt meg a városháza dísztermében. A Műpártoló Egyesületi tagok művei elenyészően kis részét képezték a kiállításnak, szemben a négy Ady Társasági tag: Medgyessy Ferenc, Holló László, Gábor jani Szabó Kálmán és Senyéi Oláh István mintegy félszáz alkotásával. Medgyessy „Szoptató anya" „Súroló asszony", „Fésülködő", „Gondolkodó" szobrait, „Menekülők" reliefjét, Senyéi Ady-illusztrációit, „Planétás''-át stb., Holló „Bacchanália '-ját, „Magdolna"-ját, Gáborján! Szabó fametszeteit, rajzait állította ki. (Pl. a „Vágtató lo"-vat.) A kiállítást többek között Juhász Géza, a társaság ügyvezető elnöke méltatta, kiemelvén a különböző stílusú művek azonos tartalmát, szellemét: a debreceniséget.

8 1928. március 25-én - a kiállítás időtartama alatt - Rabinovszky Máriusz művészettörténész tartott nagysikerű előadást az osztály rendezvényeként. Előadásában az impresszionizmus, az expresszionizmus festészetéről és szobrászatárói beszélt, diapozitíven mutatta be és ennek alapján elemezte Monet, Renoir, Rodin, Cézanne, Gauguin, Maillol, Munch, Rousseau, Rippl-Rónai, Medgyessy, Csontváry, Kernstok, Vaszary, Egry, Márffy műveit." 1929-ben Debrecenbe költözött Vadász Endre, akit a Társaság művésztagul hívott meg. Ez év őszén már ő köszöntötte és mutatta be a városnak a Képzőművészek Üj Társaságát a debreceni kiállítás alkalmából. Az osztály e rendezvénye hatványozottan segítette és népszerűsítette Debrecenben a modern művészetek meghonosodását.

10 1930-ig békésen együtt él a Műpártoló Egyesület és az Ady Társaság. A közös kiállítások azonban felvetik a színvonal különbségeket, s ezt a közön7 Kézírásos levél Toroczkai Oszwald-tó\, „Művészház" cégjelzésű papíron, 1927. október 18-i dátummal. - DMA. 8 Az őszi tárlat (jég) aláírással. - „Hajdúföld", 1927. december 4. 9 Rabinovszky Máriusz írja 1928. III. 19-én, Budapesten kelt levelében (DMA): „... a vadabb dolgok a végén jönnek, közben szünetet tartunk és ha úgy látjuk, hogy a kedélyek torronganák, úgy a legvadabbat kihagyjuk (Pedig az igazán vadat le se hozom). De azt hiszem, hogy a Nagytemplom árnyékában nem hevülnek oly egykönnyen a kedélyek, különösen uzsonna után, és így rendőri beavatkozás nélkül fog lezajlani az előadás. ... Az előadás menete a következő: Bevezetés után: az impresszionizmus (képek: Monet, mint történelmi előzmény Constable és Pettenkofíen. Továbbá: Jongkind, Liebermann, Renoir, Rodin). A szintézis (Cézanne, Gauguin, Rippl-Rónai, Maillol, Medgyessy). Expresszionizmus (Munch, Meidner, mint történelmi visszapillantás egy gótikus miniatúra, továbbá Csontváry, Kernstok, Kiss Vilma, Vaszary, Egry, Máríiy, Lehmbruck, Hötger, Csáky). Posztexpresszionizmus (Caubine, mint történelmi háttér Ingres, továbbá Márífy, Rousseau, Sehr impf, Rauscher)." - a levél címzettje Senyéi Oláh István titkár. 10 Vadász Endre: A Képzőművészek Új Társasága három világhírű tagjának reprezentatív kiállítása a Kereskedő Társulat dísztermében - „Debreceni Független Újság", 1929. november 10. (a továbbiakban DFU) - Bizonyos újsághírek jegyzékét Juhász Izabella készülő, vagy már az Egyetemi Könyvtár gondozásában kiadott bibliográfiáiból vettem át (Gulyás Pál és Juhász Géza munkásságát feldolgozó és az Ady Társaság működésére vonatkozó irodalmakat). A nyomdába adás előtt álló adatok rendelkezésemre bocsátásáért köszönetet mondok a szerzőnek. 754