A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei

rekvéseknek, élesztője az újnak, a modernnek. Alakulásánál ügyvezető elnök Juhász Géza, főtitkár Kardos László, titkár Toroczkai Oszwald (lemondása után Senyéi Oláh István). Elnöknek Ady Endre fivérét, dr. Ady Lajos tankerületi főigazgatót kérték fel, aki vállalja és haláláig (1940) nagy szeretettel, hozzáértéssel veszi a Társaság ügyeit. Az Ady Társaság célja induláskor a tiszta művészet hirdetése, távolállás minden faji- és egyéb előítélettől, a politikától, s ugyanakkor a debreceni művészeti élet és művészek közelítése az ország haladó irányzataihoz, illetve köreihez, elsősorban a Nyugat-hoz. Mindehhez Ady Endre nevét tűzte zászlajára ez a kis haladó csoport, s nevével együtt vállalta kultuszát, emléke ápolását: évente, novemberben, a költő születésnapján emlékünnepség rendezésével: az első évben, 1927-ben emléktábla elhelyezésével, a későbbiekben koszorúzásokkal, emlékestekkel, műsorral.

2 Az ország közvéleménye rövidesen érdeklődéssel fordult a debreceni zászlóbontás felé. A Vajda Társaság pl. így üdvözli a fiatal debreceni egyesületet: „Az Ady Endre Társaság - hisszük - el íogja majd érni - kemény munkával hogy a Maradandóság Városát bekapcsolja az európai szellemi áramlatok vérkeringésébe. Egyben pedig előmozdítja majd a magyar irodalmi élet régóta kívánatos decentralizációját"'.'

! Az ország vezető művészei, esztétái rendszeresen látogatják a Társaság matinéit, emlékünnepségeit, vitáit. Németh László, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Rabinovszky Máriusz több ízben tart előadást, egy-egy alkalommal látogat Debrecenbe a Társaság meghívására Juhász Gyula, Csók István, Vaszary János, Kosztolányi Dezső és mások. Kodály Zoltán 1934-ben, a tiszteletére rendezett hangversenyen jelenik meg és tart előadást, ugyanebben az évben rendezik meg „Háry János"-a szabadtéri bemutatóját. Az Ady Társaság tiszteletbeli tagjává választja pl. Babits Mihályt, Bartók Bélát, Csók Istvánt, Vaszary Jánost. Ugyanakkor a Társaság írói, költői állandó munkatársai a Nyugat-пак, az 1934-ben közreműködésükkel beindult Válasz-пак, majd a Kelet Népének. A harmincas évek közepén változás történik a Társaság célkitűzésében. A művészettől többé nem lehet - s a haladó vezetők nem is akarják távoltartani a politikát. Nagy szerepe van az érlelődésben Horváth Árpád színházigazgatónak, valamint a gyakran Debrecenbe látogató népi íróknak, Veres Péternek, Szabó Pálnak, akik egyre inkább tudatosítják a művészet társadalmi szerepét, a művészek közéleti felelősségét. Az Ady Társaság egy része nem kívánta ezt a változást, egysége megbomlott. A Társaságon belüli csoportok küzdelmét éppen a népi írók részvételével 1938. február 6-án rendezett Kelet Népe matiné döntötte el, amely a sajtó szerint „igen heves politikai deklarációk színterévé vált." Juhász Géza lemondott, csatlakozott a kilépő Vadász Endréhez, Kardos Lászlóhoz és Kardos Pálhoz} 2 Az első Ady ünnep 1924. november 30-án volt Debrecenben. Ennek keretében a „Bunda" étterem falán elhelyezték Némethy László szobrászművész emléktábláját. Többek között Juhász Géza tartott beszédet az Ady Endre Irodalmi Asztaltársaság nevében. - „Tiszántúli Hírlap" 1924. december 3-i száma tudósít részletesen. 3 1927. augusztus 7-i keltezésű levél a Déri Múzeum Adattárában (továbbiakban: DMA). 4 Gulyás Pál és Tóth Béla, felkeresve Juhász Gézát, le akarta beszélni kilépéséről. Ő azonban ragaszkodott szándékához. A „Debreceni Üjság-Hajdúföld" szélsőjobboldali lap: „Győzött az Ady Társaságban a keresztény-nemzeti szárny" címmel üdvözölte a változást, ezzel megpróbálta a helyzetet a maga szájaíze szerint magyarázni. A fentemlítették felkeresték Benyovszky Pált, de lapja változatlanul hasonló hangvételű cikkekkel reagált. - Tóth Béla szíves közlése. 752