A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról

tilina acanthophora, Mytilina crassipes, Mytilina unguipes, Keratella ticinensis) gyakoribb megjelenése a terület sajátságos viszonyaira is enged következtetni. A kimutatott szervezetek zömét (65-70 fajt) alkalomszerűen, egy-egy, vagy néhány helyen kis egyedszámban, esetleg tömegesen találtuk. Az azonos típusba sorolt vízterek kerekesféreg faunája úgy a fajösszetételt, mint az egyedsűrűséget figyelembe véve több-kevesebb eltérést mutatott. Mivel a terület vizeinek többsége időszakos jellegű, a faunájuk is ennek megfelelően olyan fajokból tevődik össze, amelyek beszáradásra hajlamosak, rövid életciklusúak, vagy rövid idő alatt képesek tartós peték létrehozására, s ilyen módon biztosítani tudják a területen a faj fennmaradását. Eredményeinkből úgy látszik, hogy több éves vizsgálat lenne szükséges ahhoz, hogy a területen állandóan megtalálható kerekesféreg fajokat biztonsággal megállapíthassuk. Gyűjtéseink során 85 kerekesféreg taxont mutattunk ki, melyek közül egy faj, a Mytilina acanthophora Hauer az európai faunára, három pedig - az Epiphanes clavulata (Ehrb.), az Enteroplea lacustris (Ehrb.) és a Resticula gel'ida Harring-Myers - a magyar faunára bizonyult újnak. A területről rendszeresen előkerült fajok többsége általánosan előforduló, széles körben elterjedt szervezet. A kimutatott fajok zöme azonban alkalomszerűen, általában kis egyedszámban fordult elő. A vizsgálatok során talált lápvizi fajok - kis faj- és egyedszámuk miatt - nem mondhatók a területre jellemzőnek. A halápi gyűjtések tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy a terület vizeinek asztatikus és szemisztatikus jellege kedvezőtlenül befolyásolja a viszonylag állandó fauna kialakulását. 73