A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Dankó Imre: A néprajzi illusztráció egy érdekes fajtája

méltó a juhászok viselete. Május: A fejléckép tárgya nem kimondottan népi; csónakázó, kiránduló-majálisozó urakat ábrázol romantikus környezetben. Ez a fejléckép csak viselet szempontjából lehet számunkra érdekes. Június: Életképszerú ábrázolás. A csárdához lóháton vágtató csikós érkezik éppen. A csárda ajtajában áll a csárdás, az ajtó mellett pedig egy hordó látható. A csárda tetejéről, hosszú rúdon karika-koszorú cégér lóg le. A háttérben lovak láthatók. Július: Ez a fejléckép egy érdekes, jelentős népéletbeli eseményt, vásárt ábrázol. A kép hátterében vásári sátrak, baloldalán földön áruló, kaftános zsidó vagy keleti kereskedő látható. Az árusok között férfiak, nők párosan járnak-kelnek. Ez a fejléckép különösen jelentős viseletábrázolás szempontjából. Augusztus: Ugyancsak egy fontos, a népéletben nagyjelentőségű eseményt láthatunk: aratóünnepet. A kép hátterében látszik a learatott mező a kévékkel, a falu, a templom. Baloldalon két nő jön búzakoszorúsan, sarlót és kévét hoznak. A két nőt férfiak követik. Láthatóan jó hangulatban vannak. Közülük az egyik hegedül, a másik klarinétozik, egy harmadik pedig boros üveget emelget magasra. Szeptember: A fejléckép romantikus életképet mutat, tárgya szerint almaszüret. A kép baloldalán enyelgő szerelmespár látható. A kép érdekessége egy középfás létra. Október: A szüret a fejléckép témája. A kép balodalán X lábú asztalnál ülve szőlőt esznek. Egy nő és egy férfi vállra vett ágason óriási szőlőfürtöt hoz. A háttérben zenészek láthatók. Jobboldalon áll a kád, amiben éppen öntik bele a puttonyból a leszedett szőlőt. Egészen a kép jobboldalán két mozsárágyút is láthatunk, éppen elsütik őket. A hátteret soksok karózott szőlő rajza tölti ki. November: Erdei vadászatot ábrázoló zsúfolt kép. Különösebb néprajzi érdekkel nem bír. December: A fejléckép karácsonyesti jelenetet ábrázol. Hatalmas szobában baloldalon fonó, középen paraszti környezetben karácsonyfa, a jobboldalon asztalnál ülő, iszogató férfiak és nők láthatók. Közülük egy férfi felolvas. A falon óra, kulacs. Viseletábrázolás tekintetében jelentős ez a kép. A Bucsánszky-féle Nagy Képes Naptár fejlécképeinek az is érdekessége, hogy a képekhez négy-négy soros versek járulnak. Ezek a versek mintegy aláírásként a fejlécképeken látható jeleneteket, tárgyakat írják ?.e

M 14 Bucsánszky Nagy Képes Naptára hónapversei. Január. A' tágas föld' szinét zordon jég, s hó födi, Kényelmesb illyenkor faszánon utazni: Hogy hideg ne ártson vedd elő a' bundát; Hogy vad ne bánthasson tarts magadnál puskát. Február. Alszik a' természet, és pedig mély álmot; De az emberi nem talál mulatságot: Vigad jó kedvében, jár a' tánczhelyekre, Lakomázik, - a bú nem fér most fejébe. Március. A' farsangnak vége van hamvazó szerdán A' zenekar hallgat, nyakunkba a' magány; Az ember ki eddig dobzódott, 's vigadott, Mukához lát, - szánt - vet, s örül ha dolgozott. Április. Vidám színeket ölt a' természet, 's minket Tündéres arcával bájolva kecsegtet; Csattog a' csalogány a' kisded lombokon, Libasereg legel a' zöldes pázsiton. Május. Minden, merre nézünk, zöld színre van festve. Kellemes illyenkor a' reggel, nap, este; Újult erővel működik a' természet, 'S báj müvével szépen gyönyörködtet minket. Június. Midőn a' városban a' népek dolgoznak; Midőn a' faluban télre kaszáitatnak; Hortobágyi pusztán csikósok nyargalnak, És a' csárdásnénak jó napot mondanak. 736