A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Szalay Emőke: Kéziratos nótáskönyv 1864-ből

sonló kéziratos könyvekkel szemben, amelyek nagyrészt szentimentális rokokó verseket tartalmaznak, ezek főleg nagy költőink alkotásai, amelyek a legismertebb és legkedveltebb dalok közé tartoztak, századunkra pedig már jórészt népdalokká váltak. Mivel mind a költő neve nélkül szerepel, valószínűvé teszi, hogy nem közvetlenül könyvből másolta a leíró. Másrészt azt bizonyítja, hogy a legnagyobb költők alkotásai név nélkül élnek a nép között. Vizsgálatuk abból a szempontból is érdekes, hogy egyes költői alkotások meddig maradnak a nép kultúrájának élő részei.

37 Petőfi Sándor legismertebb költeményei ma is megtalálhatók másfél századdal megírásuk után. Csokonai Vitéz Mihály versei a múlt század elején terjedtek el, és kéziratunk tanulsága szerint a múlt század második felében is elevenen éltek. Az említett műdalokon kívül népies dalokat, népdalokat találunk könyvünkben, itt a később keletkezett hasonló könyvekkel állíthatjuk szembe, amelyekben már megjelennek a magyar nóták. A kéziratos könyvben leírt dalok legtöbbjének változatait már a múlt század végi népköltési gyűjtések közlik olyan nagy számban, amely azt mutatja, hogy ezek széles körben ismertek voltak a néphagyományban. A dalok általában sok versszakkal szerepelnek gyűjteményünkben. Az egyes szakaszok, részek azonban többnyire tartalmilag elkülönülnek egymástól, összekapcsolásuk okát minden bizonnyal abban kereshetjük, hogy azonos dallamra énekelték őket.

38 A gyűjtemény tartalmi vonatkozásait vizsgálva szembetűnik, hogy az ebből a korból származó hasonló könyvekkel szemben hiányoznak a hazafias dalok, amelyek pedig a kor szellemének megfelelően jelentős helyet foglaltak el. Ennek okát talán abban kereshetjük, hogy kéziratos könyvünk írója aszszony volt, s érdeklődése elsősorban a lírai dalokra irányult. Hasonló lehet a magyarázata annak is, hogy a bordalok úgyszintén háttérbe kerültek. Zömmel szerelmes nótákat jegyzett le a finom ízlésről tanúskodó Király József né nótagyűjtő asszony. A könyv anyagából azokat a népies dalokat és népdalokat közöljük, amelyek a különféle gyűjteményekben eddig megjelent daloknak eltérő variánsai. I. 1. Szegény legény vagyok én Szegény módra élek én Csikót tinót lopok én Abból éldegélek én Abból éldegélek én, 2. Nintsen nekem egyebem Csak egy pányvás kötelem Békó kútsom hét féle Okosan élek vélle Okosan élek vélle 3. Nintsen egyéb jószágom Csak egy kis vas bográtsom Bográts húsom meg eszem A Bundámba le fekszem A Bundámba le fekszem 37 Ujváry Z..- Népi kéziratos verseskönyveink. 113. 38 Vargyas L.: Áj falu zenei élete (Budapest, 1941) 24. 713