A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Módy Gyorgy: Néphagyomány és helytörténet

III. A péterszegi zárdárúl és a vácsodi temetőrűl Az öreg Leszkai adott nekem egy könyvet amikor megbeszíltünk az ásásrul mindent és a fúrásrúl, hogy olvassam el. Asztán visszaadtam neki. Abbúl is tudom meg az öregektől, hogy Szentpéterszeget azír híjják Szentpéternek, mer a Porostó parton itt vót egy szentpéterzárda. Valamikor Árpád bejövetele után alapították. És Mária Terézia fija vagy testvíre szóratta szít észt. Ez körülbelül két-háromszáz éve lehetett. Mária Terézia fija haddal szítszóratta a zárdát a papok rósz tetteknek mijatta, mer asszonyok jártak oda. A királynak valahogy rossz sejtelme vót a nők iránt. Itt nem mertem kutatni, mer ez a hely pontosan az út mellett van. Ma Kovadomb a neve. Valamikor nagyon szíp hely lehetett, halastóval. Ma ott van a Porostó. Ez a kiráj csak négy évig vót uralkodó a pápai erő pusztította el, mer ellene vót a papoknak. És ő alapította Szentpéterszeget. Ott ahol a templom vót, a helytartó papság temploma. Oda telepítette. A többi Péterszeg azóta alakult, 1848 körül. Megfúrkásztam a régi váncsodi templom előtt is a fődet, ami most temető. A vót templom előtt van az, ahogy az öregek ászt monták, hogy van ott egy vasláda elrejtve. Nem tanátam a vasládát, hanem tanátam valami fa vagy faláda formát. Vót a rígi Váncsod templomával szembe egy hajóbejárat, én megtanátam a rígi templom előtt a víginéi egy kutat is, ami össze vót omolva. Ügy van most is. * A harmadik történet első része tulajdonképpen arról szól, hogy Szentpéterszeg is - Váncsodhoz hasonlóan - századokkal ezelőtt másutt volt. A régészeti-településtörténeti kutatás ezt jelenleg nem igazolta még. Balogh Sándor ezen a régi faluhelyen, a Kovadombon nem „mert kutatni". Csak a népi hagyományt foglalta kerek egészbe. Már Osváth említi a könyvében azt, hogy „a hagyomány emlékezik egy, e határon állott Szent Péter nevű kolostorról.. ."

34 Nyilvánvaló, hogy a Balogh Sándor történetében szereplő „zárda" ennek a népi hagyományban élő, de semmilyen történeti adattal nem igazolható kolostornak a szinonimája. Bunyitai az ismeretlen rendű apátságok között sem sejtet Szentpéterszegen kolostort. A falu viszont a nevét a Szent Péter tiszteletére emelt templomától kapta. 1285-ben a település neve „Szentpéteregyháza vagy közönségesen Szentpéterszege". A falu már első említésekor Gáborjánmonostora tartozéka és azzal együtt került a XIII. század végén a Debreceni család kezébe. Györffy feltételezi, hogy ekkor puszta volt, mert egyházának papja nem fizetett 34 Osváth i. m. 575. 668